Zár alá vonhatják a csaló brókerek tulajdonát

Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője megígérte, benyújtották tegnap azt a törvényjavaslatot, amely a brókerbotrányok áldozatainak kártalanítását alapozná meg a csalásban érintettek vagyonának zár alá vételével. „Ilyenkor az szokott történni, hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák. Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni” – nyilatkozta a miniszterelnök a M1-nek. A parlament akár már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, ezután egyetlen napon belül elkészülhetnek a végrehajtási rendeletek, és már indulhat is a vagyontárgyak zár alá vétele.

Rogán példátlan szigort ígért, olyan törvényt, amelyet a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet. Az 50 millió forintot meghaladó károk vagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények esetében kell majd alkalmazni a jogszabályt, amely vonatkozik a brókercégek mellett egyebek között az alapkezelőkre, az árutőzsdei szolgáltatókra, a kockázati tőkealap-kezelőkre, a biztosításközvetítőkre, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra, sőt még a Kelerre is. Ha egy ilyen cégnél a bűncselekmény gyanúja megalapozott, a bíróság ítélete alapján zár alá lehet venni az intézmény vagyonán túl a kapcsolt vállalkozások, a cégcsoportban befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek, a vezetők, a felügyelőbizottsági tagok, sőt a könyvvizsgálók vagyonát is. Nem ússzák meg azok sem, akik időközben eladták a csaló cégben lévő részesedésüket, vagy kiléptek a vállalkozásból, akkor is el lehet rendelni ugyanis a vagyon zárolását, ha a bűncselekmény elkövetését követően megszűnt egy cégnek vagy magánszemélynek a kapcsolata a bűncselekménybe keveredett pénzügyi céggel. Megakadályozná a jogszabály azt is, hogy egy strómanon vagy családtagon keresztül mentsék ki a vagyont, a feltűnő értékaránytalansággal vagy ingyenesen átadott vagyonelemeket szintén zárolni lehet.

A bírósági végrehajtásról szóló törvényt úgy módosítják, hogy az így begyűjtött vagyontárgyakat a jegybank által kirendelt felügyeleti biztos, illetve a felszámoló kezeli. Ezzel próbálják megakadályozni az értékvesztést, hogy a kártalanítás során minél több pénzt kaphassanak vissza a károsultak.

Több százmilliárd forint a kár

Az eddigi információk szerint a Buda-Cashnél 100 milliárd forint körüli összeg hiányzik az ügyfélszámlákrók, a Hungária Értékpapír egymilliárd forint körüli összeggel nem tud elszámolni, a Quaestor pedig 210 milliárd forintnyi kötvényt adott el, ebből 150 milliárd forintnyi fiktív értékpapír lehetett. A mostani jogszabály-módosítás különösen a Quaestor ügyfeleinek jó hír, náluk ugyanis még az is kérdéses, fizethet-e egyáltalán kártalanítást a Befektető-védelmi Alap. Ha nem, akkor csak a csődegyezség vagy felszámolás után juthatnak némi pénzhez a hitelezők.