Öveket becsatolni: akkora meglepetés érik a magyar inflációs fronton, hogy abba a forint is beleremeghet
Júliusban a jegybanki célsáv közelébe csökkenhetett a pénzromlási üteme Magyarországon, egy kis szerencsével akár 4 százalék alá is eshetett – állították egybehangzóan a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb inflációs adatokat, amelyek az elmúlt hónapokban nem épp a legkedvezőbben alakultak. Április óta folyamatosan emelkedett a pénzromlás üteme, olyannyira, hogy júniusban már 4,6 százalékos volt az infláció. A kedvezőtlen sorozatnak azonban nagyon úgy tűnik, hogy most vége: a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint júliusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal, míg júniushoz viszonyítva 0,2 százalékkal nőhettek. Ennél is lényegesebb, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, ezért az inflációs folyamatokat bemutató maginflációs mutató 4 százalékra süllyedhetett.
Magyar infláció: árrésstopok nélkül bőven 5 százalék fölött lenne
Bár az inflációt júliusban is több, egymással ellentétes hatást kifejtő tényező befolyásolta, azt nem nehéz megjósolni, hogy júliusban a pénzromlás üteme a júniusinál alacsonyabb lesz – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az infláció a jegybanki célsáv tetejére, azaz 4,0 százalékra csökkent, de szerinte nem zárható ki egy ennél kedvezőbb, akár 3-assal kezdődő adat sem.
Ez persze még mindig a cél feletti inflációt jelent. Az elemző szerint az inflációs adat abból a szempontból csalóka, hogy az értéket az árrésstopok és a kormányzat, valamint különböző ágazatok közötti megállapodások nagyjából 1,5 százalékponttal visszafogják, tehát ezek nélkül az infláció nagyjából valahol 5,5 százalék körül lenne.
Az infláció mérséklődésében a legfontosabb a bázishatás – tette hozzá –, tavaly júliusban havi alapon 0,7 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, amelyet az árstop és az ezt követő kötelező akciózás kivezetésének utolsó lépése magyarázott. Kismértékben, néhány tized százalékponttal lefelé húzhatta az inflációt a gyógyszereknél megjelenő árkorlátozás, amelyet a kormányzat és az ágazat megállapodása tett lehetővé.
Az energiafogyasztás alakulása havi alapon most szintén csökkentőleg hathatott: május a szokásosnál jóval hidegebb volt, még fűteni is kellett, akkor a fogyasztás magas volt, ez júniusban került a számlákra, tehát a júniusi átlagos árszint volt magasabb, ezt követően viszont a július visszatérhetett egy normalizáltabb szintre. Szintén az alacsonyabb infláció irányába hat a mérsékelt külső infláció, az eurózóna inflációja júliusban is a célon, 2 százalékon állt.
A piacot is meglepheti az inflációs adat
Az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb inflációs adatközlése elé nézünk
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint olyan számok érkeznek mind az inflációs, mind pedig a maginflációs ráta tekintetében, amelyek érezhetően megmozgathatják a piacokat. Nem is maga a havi alapú árváltozás lesz izgalmas, mert az mindkét mutató tekintetében 0,0-0,1 százalék körüli indexet hoz az ING Bank számításai szerint. Az izgalmat inkább az jelenti, hogy ez az alacsony egyhavi infláció találkozik az egy évvel ezelőtti magas bázissal. Ennek hatására a fő inflációs mutató 4,0 százalékra süllyedhet, sőt elképzelhető akár az is, hogy ismét hármassal kezdődjön az inflációs ráta júliusi értéke.
Ennél is „sokkolóbb” lehet az elemző szerint, hogy a maginfláció 3,6 százalékra eshetett júliusban. Négy százalék alatt legutóbb 2021 nyarán járt ez a fajta szűrt árindex.
A Fed esetében a piac immáron ismét érdemi esélyt ad a három kamatvágásra (tehát hogy minden idén még hátralévő ülésen 25-25 bázispontot vágjanak), és figyelembe véve, hogy akár az EKB is vághat még egyszer kamatot idén, a befektetők visszaárazhatják a magyar kamatvágás esélyét is. Az elmúlt hetekben ugyanis számottevő változások zajlottak ezen a téren: míg a piac korábban akár két-három kamatvágást is valószínűsített az MNB részéről idén (elsősorban a negyedik negyedévben), mára ezt olyannyira kiárazták, hogy nagyjából fifti-fifti esélyt adnak arra, hogy lesz-e egyáltalán egy kamatvágás idén, vagy sem.
A behorpadó júliusi infláció láttán könnyen újra elszaladhat a ló a befektetőkkel, és beárazhatnak egy hosszabb kamatvágási ciklust még idénre. Mindez pedig a forintot is kellemetlenül érintheti, hiszen ezzel a jövőben várt pozitív reálkamat csökkenne, ahogyan a régiós relatív kamatelőnyünk is, vagyis sokan dönthetnek úgy, hogy zárják a forint mellett pozíciókat
– magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy ez eladási hullámot indíthat, főleg a nyári uborkaszezon kellős közepén, és pillanatok alatt a 400–405-ös sávban találhatjuk magunkat.
Még mindig van inflációs nyomás, főleg a szolgáltatások drágulhattak
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató szenior makrogazdasági elemzője ugyancsak a bázishatások szerepét emelte ki. Egy évvel korábban, 2024 júliusában az élelmiszerek, a szolgáltatások és az üzemanyag ára is jelentősebben emelkedett, ezek az értékek pedig most épülnek be a bázisba.
Ugyanakkor az elemző szerint a kedvezőbb júliusi adatok ellenére még mindig van inflációs nyomás a gazdaságban, ráadásul a lakossági észlelésben felülreprezentált élelmiszerek esetében a legjelentősebb.
Miközben a kormányzati beavatkozás 2-3 százalékponttal csökkentette az élelmiszer-inflációt, az inputárak emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz. Az élelmiszereknél a világpiaci árak emelkedésén túl problémát okoz a hazai csapadékmentes időjárás is, ami a hazai zöldség- és gyümölcsárak mellett a gabonafélék árdinamikájára is hatást gyakorol.
Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője szerint júliusban alapvetően mérsékelt lehetett az átárazás, a legtöbb fogyasztási csoport enyhe emelkedést mutatott a hetedik hónapban:
- míg az élelmiszerárak vegyes szerkezetben átlagosan stagnálhattak,
- addig az olyan maginfláción kívüli tételek, mint az üzemanyag és a háztartási energia, húzhatták felfelé a fogyasztói árakat. A háztartási energia esetében a májusi fogyasztási adatokat kell ezúttal figyelembe venni, ahol a szokásosnál hidegebb időjárás miatt közel dupla annyi volt a gázfogyasztás, mint a tavalyi év azonos időszakában.
- A legizgalmasabb a piaci szolgáltatások alakulása lehet, itt kérdéses, hogy a legmakacsabb inflációs tétel átárazásai lassulnak-e párhuzamosan a munkapiac lazulásával.
Horváth Diána, az MGFÜ Elemzési Központjának vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi alapú áremelkedést egyrészről a szolgáltatások drágulása hajthatta, elsődlegesen a turisztikai szereplők főszezonban jellemző átárazásai. Júliustól érvényes a biztosítók önkéntes árkorlátozása, ennek várakozásaik szerint ugyan minimális, de kedvező hatása lehetett a szolgáltatások inflációjára.
Rámutatott arra is, hogy június közepén lépett életbe a gyógyszerek árkorlátozása, amely júliusban már teljes egészében jelentkezett. Több mint 40 termék árát fagyasztották be önkéntesen a gyógyszergyártók, nagykereskedők és patikák, így a gyógyszerek árában mutatkozhat némi mérséklődés, számottevő változás azonban nem várható.
A háztartási energia esetében érdemi árcsökkenés történhetett az év hetedik hónapjában.
A májusi hideget követően júniusban már melegre fordult az időjárás, így a gázfogyasztás is visszaesett, azaz júniusban kevesebb gáz fogyhatott a rezsicsökkentett mennyiségen felül, ami a számítás módszertanából adódóan alacsonyabb gázárakat jelent július hónapban.
Az árrésstopok és a forint a két legnagyobb talány
Balog-Béki Mária, az MBH Bank szenior elemzője azt emelte ki, hogy az élelmiszerek esetében júliusban némileg csökkenhetett a feldolgozatlan élelmiszerek ára havi szinten. Ezzel párhuzamosan folytatódott a tejtermékek, a napraforgóolaj, tojás, húsfélék árcsökkenése, egyedül a csirkemellért kellett többet fizetni júliusban. is. A forint erősödése a tartós fogyasztási cikkek árát vihette lejjebb, itt havi alapon enyhe csökkenésre számítanak.
Az elemző úgy vélekedett, az árrésstopok tartósabban velünk maradhatnak, és csak 2026-ban szűnhetnek meg.
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint az árréstopok kivezetésének mikéntje és időpontja mellett a forint stabilitásának árakra gyakorolt hatása a legnagyobb talány az év második részére. Az árrésstopoknál csak a jövő évben számítanak kivezetésre ami megemelheti az év második felének inflációját is. A stabil forint esetében csak fokozatos árstabilizáló hatás valószínűsíthető, mivel a vállalatok az elmúlt húsz évben a forint leértékelődéséhez szoktak, így továbbra is kétkedve fogadják a jelenlegi forintstabilitást, és csak fokozatosan teszik félre az átárazási terveiket. Összességében azonban úgy látja, az árfolyamcsatorna pozitív hatással lehet az árakra.
Nem fogja meggyőzni egy kedvező inflációs adat a jegybankot
Regős Gábor arra számít, hogy augusztusban az infláció a 4 százalék körüli szinten maradhat, majd ezt követően emelkedik, hogy aztán év végére ismét 4 százalék köré csökkenjen, feltéve, ha az árrésstopok fennmaradnak egész évben.
A mostani adat alapján azt mondhatnánk, hogy egy fokkal közelebb kerülünk a monetáris politika lazításához. Erre azonban továbbra sem látok esélyt az idei évre: a forint sebezhető, bár a mélypontjától eltávolodott, erősnek semmiképpen sem nevezném, a mostani árfolyamszint éves alapon még mindig gyengülést jelent
– taglalta az elemző. Ezért úgy látja, ezenkívül a jegybanknak a várt inflációra is figyelnie kell, amelyben az árrésstopok általa a jövő év közepére várt kivezetése egy nagyjából 1,5 százalékpontos ugrást eredményez majd. A magasan ragadt inflációs várakozások szintén nem indokolnak lazítást. Ugyanakkor a vártnál alacsonyabb vagy magasabb inflációs adat a piaci várakozásokra gyakorolt hatása miatt az előző hónapokhoz hasonlóan befolyásolhatja a forint árfolyamát.
Az ING Bank sem vár az MNB-től érdemi reakciót, annak ellenére sem, hogy a jegybanki előrejelzés jóval pesszimistább júliusi inflációs mutatóval számolt. A jelenlegi helyzetben Virovácz Péter szerint csak az a biztos, ha nem változtat a jegybank a kamatpolitikáján, hiszen túl sok a belső és a külső kockázati tényező. „Továbbra is úgy látjuk, hogy az idei évet az alapkamat a jelenlegi 6,50 százalékon zárhatja, vagyis nem várunk változást” – mondta az elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.