A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) által május végéig lezárt 28 elszámolási ügyből mindössze kettőnél született egyezség a szolgáltató és az ügyfél között, a többi eljárás megszüntetéssel végződött: így a múlt hónap végéig egy olyan ügyet sem zártak le, amely a pénzügyi szolgáltató számára jelentett volna bármilyen jellegű kötelezést. A PBT honlapján szereplő összesítés szerint május 31-ig 577, az elszámolással kapcsolatos kérelem érkezett be a testülethez, amelynek 61 százaléka – 353 megkeresés – a helyes elszámolás megállapítását indítványozta, vagyis az adós nem értett egyet az elszámolásban foglaltakkal. 224 esetben az elszámolási kötelezettség megállapítását kérték az adósok, panaszeljárás lefolytatására kötelezés tárgyában pedig egyelőre nem érkezett egy kérelem sem.
Bár a kevés lezárt ügyre tekintettel még nagyon korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, az eddigi adatokból arra lehet következtetni, hogy az eljárássorozat végén sok adós fordulhat végül bírósághoz. Az elszámolásra vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a PBT döntését el nem fogadó adósok a területileg illetékes járásbíróságnál kérhetnek jogorvoslatot: más kérdés, hogy egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy végül az érintettek mekkora hányada remél ettől a lépéstől megoldást.
A PBT számára ugyanakkor vélhetően most kezdődik csak a nehezebb időszak: a devizahiteles ügyfelek döntő hányada ugyanis már megkapta az elszámolást tartalmazó levelet, amelynek készhezvételétől számítva 30 napjuk van jelezni panaszukat a pénzügyi szolgáltatónál, és ha ott sem járnak sikerrel – aminek 60 napon belül kell kiderülnie – akkor fordulhatnak a PBT-hez. Ez alapján pedig a nyári hónapok jelenthetik a legsűrűbb időszakot a testület számára.
Az elszámolásra vonatkozó szabályozás szerint három esetben lehet a PBT segítségét kérni: az első, ha az ügyfél biztos abban, hogy a pénzügyi szolgáltató az elszámolás során számolási hibát vétett, illetve helytelen adatokból számolt, a második, ha az ügyfél szerint a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége áll fenn, ám ezt nem tette meg, a harmadik pedig, ha a 2009. július 26. előtt megszűnt szerződés vonatkozásában az ügyfél követelése nem évült el, ám ezt a szolgáltató vitatja. A PBT a beérkező kérelmeket háromtagú tanácsban és írásbeli eljárásban bírálja el, de a felek meghallgatás tartását is kérhetik. A meghallgatás időpontjának módosítását ugyanakkor nem lehet kérni. A kérelem benyújtására emellett nagyon szigorú feltételek vonatkoznak: ha például a kérelmező nem megfelelő és e célra rendszeresített nyomtatványokon terjeszti elő kérelmét vagy a nyomtatványt hiányosan nyújtja be, az eljáró tanács a hiányok megjelölése mellett a kérelmezőnek visszaküldi és felhívja arra, hogy pótolja azokat. Ha pedig a PBT felhívása ellenére az adós nem nyújtja be a kért iratokat, akkor kérelmét elutasítják, és az eljárást megszüntetik.
Körültekintésre int az MNB
A hitelkiváltással csökkenhet a korábbi devizahiteles ügyfelek törlesztőrészlete, de a döntésnél nagyon körültekintően kell eljárni, mert bár a forintosítással megszűnt az árfolyamkockázat, a kamatkockázat továbbra is fennáll – mondta Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója. Szabó József – akit az MTI idézett – kifejtette: az MNB hitel- és lízingválasztó alkalmazásának adatai alapján megbecsülték az átlagos kamatszinteket, ez alapján a lakáscélú hitelek átlagos referencia thm-je 7,09 százalék, az átlagos minimum kamat 5,80, a maximum pedig 6,55 százalék.
