Szabadkereskedelmi egyezmény: Lefújás után eredmény

Az utolsó utáni pillanatban megmenekült az és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA. Miután reggel lefújták az aláírási ceremóniát, és Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondta brüsszeli útját, délben a belga miniszterelnök Charles Michel bejelentette: megállapodtak az eddig vétót emelő Vallónia, illetve a brüsszeli régió vezetésével az utolsó vitás kérdésekben.

Azt egyelőre nem tudni, mikor futnak neki újból az ünnepélyes aláírásnak, de a jelek szerint a hét évig tartó procedúra után révbe érhet az EU eddigi legnagyobb nemzetközi kereskedelmi megállapodása, amelyben a felek a vámok 98 százalékát eltörlik. A 27 uniós ország által már elfogadott egyezmény azért akadt el, mert Belgiumban ezt regionális szinten is jóvá kell hagyni; az ország kereskedelmének több mint háromnegyedét Flandria részéről ez simán megtörtént, a francia nyelvű régiók azonban mostanáig ellenszegültek. Egyrészt azt kifogásolták, hogy a CETA megnyitja az uniós piacot a kanadai agrárexport előtt, másrészt azt, hogy a felek részéről felállítandó befektetői bíróság túlságosan kedvezne a vállalatoknak.

(A Kanadában, illetve az EU országaiban működő vállalatok ide fordulhatnak, ha megítélésük szerint egy jogszabály árt a versenyképességüknek – így munkajogi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi előírásokat is megtánadhatnak.)

Támogatói szerint a CETA révén 20 százalékkal nőhet a felek közti az EU gazdaságának bővüléséhez pedig évi 12 milliárd euróval, a kanadaihoz mintegy 6,2 milliárd euróval járulna hozzá. Az EU számára azért is fontos a CETA, mert ezt az USA-val készülő hasonló egyezmény (TTIP) főpróbájának tekintik – az még messze van az aláírástól, csakúgy, mint a Japánnal tervezett. A kanadai félnek pedig azért érdeke a megállapodás, mert ennek révén egy 500 milliós piachoz fér hozzá, csökkenheti függőségét az USA-tól, ahová exportja 75 százaléka irányul. Ez jól jönne Kanadának, miután az amerikai elnökválasztási kampányban mindkét jelölt arról beszélt, hogy módosítani kell az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), amely szerintük túlságosan kedvez a partner országoknak. Kanada Indiával és Kínával is tárgyal a szabadkereskedelemről, de ezek az egyeztetések várhatóan még évekig eltartanak majd.