Ursula von der Leyen most meglepődött: fellázadt két uniós tagország az orosz szankciók elfogadás ellen, Magyarország már nincs köztük – sorsdöntő szavazás következik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió állandó képviselőinek bizottsága július 14-én, kedden rendkívüli ülést tart annak érdekében, hogy elfogadja az EU Oroszország elleni 21. szankciós csomagját, valamint befagyassza az orosz kőolaj árplafonját a július 15-ére eső automatikus felülvizsgálat előtt. A szankciós csomagot eddig azért nem sikerült elfogadni, mert Ausztria és Görögország is blokkolta.
A Pravda ukrán hírportál brüsszeli tudósítója szerint a július 14-i sürgősségi ülés 16:00 órakor kezdődik, és napirendjén egyetlen pont szerepel: a 21. szankciós csomag elfogadása. A Pravda forrásai meggyőződésüket fejezték ki, hogy a jelenleg még a csomag elfogadását akadályozó két tagállam végül visszavonja fenntartásait.
Az Európai Unió külügyminiszterei július 13-án, hétfőn még nem jutottak megállapodásra az Oroszország elleni 21. szankciós csomag elfogadásáról. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor jelezte, hogy erre akár július 15-én sor kerülhet. A mostani döntés azért is lenne különleges, mert most egy évre hosszabbíthatják meg a szankciókat az eddigi fél év helyett, amit Magyarország is teljes mértékben támogat.
Két EU-tagállam még nem döntött
A csomagot jelenleg Görögország és Ausztria blokkolja. Görögország az energetikai kérdésekben fogalmazott meg fenntartásokat, különösen az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) harmadik országokba történő újraexportjának engedélyezésével kapcsolatban, míg Ausztria pénzügyi jellegű kifogásokat emelt.
Korábban Bulgária is azzal fenyegetett, hogy megvétózza a 21. szankciós csomagot, amennyiben Kirill orosz ortodox pátriárkát nem veszik le a szankciós listáról, később pedig Olaszország is csatlakozott ehhez az állásponthoz. Miután azonban Kirill pátriárkát eltávolították a szankciós listáról, ezek a kifogások megszűntek.
Ausztria az elmúlt napokban ismét napirendre tűzte azt a követelését, hogy oldják fel az orosz Rasperia befektetési társasággal szembeni szankciókat, és szabadítsák fel a vállalat befagyasztott eszközeit. A céget az orosz oligarchával, Oleg Gyeripaszkával hozzák összefüggésbe. Ezt a kérdést legutóbb 2025 októberében vetették fel nyilvánosan, az EU Oroszország elleni 19. szankciós csomagjáról folytatott tárgyalások során.
Putyin dühbe gurul: kiszivárgott Magyar Péterék eltitkolt döntése Oroszország ellen, eddig ilyen sose történt – a lengyelek máris ünnepelnek
Jelentős változás körvonalazódik Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikájában: Budapest már nem akadályozná, hogy az uniós szankciók hatályát hat hónapról egy évre emeljék. A döntés komoly politikai üzenet Brüsszel felé, és újabb jele annak, hogy az új magyar kormány rendezni kívánja kapcsolatait az Európai Unióval.
Lényeges változás készülhet az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikájában, miután egy uniós forrás a lengyel PAP hírügynökségnek arról beszélt, hogy Magyarország támogatná az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításának új rendszerét.
A jelenlegi szabályok szerint az EU gazdasági szankcióit hat hónaponként egyhangú döntéssel kell megújítani. Ez azt jelenti, hogy bármely tagállam megakadályozhatja a hosszabbítást. Az elmúlt években Budapest többször is élt ezzel a lehetőséggel, vagy legalábbis az utolsó pillanatig nyitva hagyta a vétó lehetőségét, komoly nyomást helyezve a többi tagállamra.
