Megkezdődött az elmúlt másfél hónapban feltorlódott áruk fuvarozása, miután a napokban véget ért a jégzajlás miatti 45 napos kényszerpihenő – mondta a Világgazdaságnak Szalma Botond egykori Mahart-vezér, a Plimsoll Zrt. résztulajdonosa.
Míg máskor a kiszámíthatatlan időjárás, az alacsony vízállás okoz gondot – ami ráadásul a megbízói kört is elbizonytalanítja –, most egyes al-dunai kikötők nem bírják a megnövekedett forgalmat, ám szerencsére a magyar kikötőkkel ilyen probléma nincs – jegyezte meg a szakértő. A kikötők mellett a vízi utakkal is gondok vannak. Elkerülhetetlen lenne a folyók szabályozása, és e téren a régióban az utóbbi időben szinte csak Németország lépett valamit.
Szalma szerint a Duna e szempontból negyvenéves elmaradásban van. Hozzátette: be kellene fejezni a vízlépcső építését Bős–Nagymarosnál, és továbbiakat kellene építeni Adonynál és Fajsznál. Ezek több százmilliárd forintos kiadást jelentenének az államnak, hisz például a bős–nagymarosi beruházás befejezése 200-300 milliárd forintot, a másik két vízlépcső építése pedig (egyenként) 100-300 milliárd forint igényelne. Ezek azonban száz-kétszáz évre is megoldanák a vízi infrastruktúra problémáit.
Szalma szerint ezen vízműveket nem csupán a hajózás miatt kellene megépíteni, hiszen nemzetgazdasági szempontból is megtérülő beruházások lennének, mert a folyó szabályozatlansága miatt az alacsony talajvíz egy-egy évben akár százmilliárdos veszteséget is okozhat az agráriumnak. A mezőgazdaság mellett e beruházások természetesen a közlekedés fejlesztését is szolgálnák, hisz a vízlépcsőkkel együtt három új Duna-híd is megépülhetne, ami szintén kedvező lenne. Mindezek mellett a turizmus fejlődéséhez is hozzájárulnának a beruházások – emelte ki Szalma.
A tranzit dobta meg a folyami áruszállítást
Tavaly az előző évhez képest a vízi áruszállítás volumene 0,8, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 8,3 százalékkal emelkedett, ami a tranzitszállítás jelentős, 21 százalékos növekedésével magyarázható – derül ki a KSH adataiból. Közben a magyarországi belvízi kikötőkben a be-, illetve kirakott áruk össztömege kilenc százalékkal csökkent.
