Egyre jelentősebb szerepet tölt be a feldolgozóiparon belül a húsfeldolgozás és -tartósítás, illetve a húskészítmények gyártása, amihez az is hozzájárul, hogy előbb tavaly a sertéstőkehús, majd idén a baromfihús forgalmi adóját csökkentették 27-ről 5 százalékra. Márpedig ha nő a fogyasztási kereslet, logikus, hogy a kínálati oldal is dinamikusan bővül. Tavaly az ágazatban 853 cég együttesen 833,6 milliárd forint árbevételt ért el, ami azt jelenti, hogy a 2015-ös adatokhoz képest 5,4 százalékkal kevesebb piaci szereplő generált 3,5 százalékkal nagyobb forgalmat. Az iparág jövedelmezőségének kiszámíthatatlanságáról ugyanakkor sok mindent elárul, hogy igen hullámzó az érintett vállalkozások összesített mérleg szerinti eredménye: az elmúlt négy-öt évben 11,4 milliárd forintos veszteségre ugyanúgy volt példa, mint 16,2 milliárdos nyereségre.
Az alkalmazottak számának csökkentése pedig azt támasztja alá, hogy a feldolgozóipar egyre több területén helyettesítik gépek az emberi munkát, míg 2012-ben még több mint 33 ezer álláshelyet tartottak számon a húsfeldolgozóknál, addig tavaly már alig több, mint
26 600-at. Némi átrendeződés tapasztalható a piacon, erre utal az is, hogy az elmúlt év 38 cégalapítása után már idén is megkezdték 31-en a működésüket, ezzel párhuzamosan azonban az elmúlt évben 80-an, az idén pedig 41-en húzták le a rolót. Az ország vízfejűségére éppen ellenpélda a húsfeldolgozás, hiszen a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét tömörítő Dél-Alföldön realizálódott tavaly a teljes árbevétel 44 százaléka, 370 milliárd forint, de a 120 milliárdos forgalmat lebonyolító Közép-Magyarországot megelőzi a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét felölelő Észak-Alföld is 152 milliárd forinttal.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a nemzetközi piacon értékesített magyar sertéshús mennyisége 15 százalékkal, értéke pedig 30 százalékkal emelkedett az idei első fél évben – hívta fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Legfőbb partnereink közül a Romániába irányuló 29, a Japánba irányuló 6 százalékkal emelkedett, míg Kínába 2 százalékkal csökkent a kiszállítás. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal, értéke 33 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, 53 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott. A hazai termelésű vágósertés kilónkénti termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 523 forint volt idén augusztusban, ami 1,8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús, mint például a karaj, a tarja vagy a comb, feldolgozói értékesítési ára viszont éves összevetésben nem változott számottevően az elmúlt hónapban.
