Megfizethetőbb lett a lakásbérlés

Tempósabban emelkedtek a fizetések az elmúlt években, mint a lakásbérleti díjak, de helyzetük javulását a bérlők aligha vették észre, mert a lakhatási költségek még mindig jóval nagyobb hányadot visznek el a jövedelemből, mint az ideális lenne. A kiadó lakások és családi házak átlagos kínálati díjának a helyi átlagfizetésekhez viszonyított arányát összevetve Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője a Világgazdaságnak készített elemzésben megállapította, hogy míg tavaly májusban hat városban – Veszprémben, Székesfehérváron, Budapesten, Nyíregyházán, Kecskeméten és Debrecenben – az átlagkereset több mint felét tette ki az átlagos lakásbérleti díj, idén februárra már csak három, májusra pedig csak két ilyen város maradt, nevezetesen Nyíregyháza és Debrecen, miközben Budapest napjainkra kiesett e körből. A fővárosban a turizmus lenullázódása miatti hirtelen túlkínálat – jellemzően az üresen maradt Airbnb-lakások – miatt számottevően csökkent a kínálati átlagár, az itteni bérlők jártak a legjobban, hiszen hosszú idő után alkupozícióba kerültek. Az elmúlt hetekben történtek egyértelműen a koronavírus hatásának tulajdoníthatók, és kimutathatóan mozdítottak az arányokon: februárhoz képest májusra csaknem 5 százalékpontos különbség látszik, azaz 53,6 százalékról 48,8-re csökkent a bérleti díj aránya a fizetésekhez képest. Hasonló tendencia tükröződik Szegeden, ahol vélhetően ugyancsak sok bérbeadó nyergelt most át – akár ideiglenesen is – a hosszú távú lakáskiadás piacára, aminek következtében a korábbi 48,4-ről 45,8 százalékra csökkent a lakásbérlés díjának aránya a nettó átlagkeresethez képest.

Óriási különbségek vannak a helyi nettó átlagfizetésekben, az országosan 251 ezer forintos átlag 177 ezer forintos békési és nógrádi, és 308 ezres budapesti szintet foglal magában. Ugyanakkor a bérleti díjakban is megfigyelhető a nagyjából azonos mértékű különbség

– mutatott rá Balogh László. Eszerint 2020 májusában Békéscsabán átlagosan 69 ezer forintért, Salgótarjánban 75 ezer forintért hirdették a kiadó lakóingatlanokat, míg Budapesten 150 ezer forint volt az átlag, ami a jövedelmekben látható különbségeknek megfelelő arány.

Bár összességében és átlagosan javult a bérlők helyzete, mert folyamatosan csökken azon városok száma, ahol a fizetés több mint felét elviszi a lakhatás, de ez még mindig messze nem ideális és egészséges helyzet, mert a bérlők nem tudnak megtakarítani – hangsúlyozta az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője. Az ideális az lenne, ha lakásbérlésre és rezsire a fizetésnek csak a harmadát költenék. Ezt az arányt csak Békéscsaba közelíti meg, ahol a megyei átlagfizetésnek körülbelül 39 százaléka az átlagos bérleti díj.

A koronavírus-járvány hatását egyelőre a lefelé tartó kínálati árakban látni a lakáspiac bérbeadási szegmensében, ahol nem a fizetőképes kereslet hiánya, hanem a hirtelen kialakult kínálati dömping rántotta le az átlagot. Egyelőre arról még nincs friss adat, hogy a történtek során hogyan változott a bérlők jövedelme, és miként alakulnak majd az átlagfizetési mutatók – tette hozzá Balogh László. Az átrendeződés azonban elkezdődött, és az azonnali árcsökkenés jelzi a korábbi árazási problémákat, hogy – leginkább Budapesten – a megfizethetőség határát súrolták az árak már jó ideje, még az átlagfizetési szint emelkedése mellett is. A kínálat növekedését még egy ideig várhatóan táplálja a befektetési céllal vásárolt új lakások megjelenése, és idővel az eladási árakban is érezhető lesz a változás, nevezetesen az, hogy a csökkenő bérleti díjakkal párhuzamosan csökkennek a hozamok is, az ingatlanbefektetés átmenetileg megszűnhet jó befektetésnek lenni – de egyelőre még mindig az átlag fölött van a klasszikus pénzpiaci befektetéshez képest. Balogh László prognózisa szerint az új lakások esetében is történhet árváltozás, de annak hosszabb lesz a kifutása. Komplex adatok hiányában ezt még korai lenne modellezni.