A nyomdákat sem kímélte a járványhelyzet

Erősen indult az év, és kezd visszaállni a tavalyihoz hasonló forgalom, ám a második negyedévben a járványhelyzet miatt 25 százalékos visszaesést regisztrált a Box Print Kft., és ezt a kiesést várhatóan az idén már nem lehet pótolni – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Attila, a cég tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Szerinte 2020-ban mintegy 10 százalékkal csökken az árbevételük a tavalyi, 2,28 milliárd forinthoz képest. A nyomdaipari cég a járványhelyzet alatt a százfős alkalmazotti létszámát meg tudta tartani, és fejlesztésekkel reagált a nehéz időszakra: felgyorsította a tavaly elindított modernizációs programját, növelte az értékesítési szervezetet, újabb termékfejlesztésekbe kezdett, automatizálta a folyamatait, és sikerrel vett részt több kapacitásbővítő pályázaton.

Eltérően érintette a nyomdákat a járványhelyzet, a csomagolóipar beszállítóira nagy szükség volt, ezért az ezzel foglalkozó nyomdákra hatott a legkevésbé hátrányosan a járvány. A könyvnyomdák esetében változó a kép, tavasszal erősen visszaesett a termelésük a könyvesboltok bezárása miatt. A legnehezebb helyzetbe azonban a marketing és a reklám területén dolgozó nyomdák kerültek, mivel az eseményekhez kapcsolódó anyagok készítése szinte teljesen eltűnt. „Esetükben több mint 50 százalékos volt a visszaesés, és pillanatnyilag sincs sok lehetőségük a javulásra” – mondta a Világgazdaságnak Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség ügyvezető igazgatója. Szerinte a nyomdaipar nem tud flexibilis ágazat lenni, mert például egy könyvnyomtatásra szakosodott cégtől a csomagolóanyagok gyártására való átállás teljes gépparkcserét igényelne, és az eltérő technológia mellett a munkavállalóktól is egészen más szaktudást követelnek meg a különböző szegmensek. Az átállás tehát évekbe telne, és egyetlen új komplett gyártósor felállítása is százmillió forintos tétel. Peller Katalin elmondása szerint a gépek műszaki állapotát nem befolyásolja a csökkentett üzemmód, hiszen a normál üzemmenetben is sok nyomda tart nyári leállást. A gépek kihasználtsága inkább gazdaságossági és hatékonysági kérdés.

Nyomdaipari alapanyagokat nem gyártanak Magyarországon, az ágazat minden vállalkozása importból szerzi be ezeket, ami azt jelenti, hogy ha leállna az országok közötti áruforgalom, akkor egy hónapon belül a szektor teljesen leállna. A járványhelyzet első heteiben voltak is ilyen jellegű problémák. Például a nyomdafesték egy része Olaszországból érkezik, végül egy-két hét alatt sikerült megoldást találni. Ősszel ilyen jellegű nehézségekkel nem számolnak az ágazat cégei, vélhetően zavartalan lesz az áruforgalom. A vállalkozások – szigorú egészségügyi szabályok mellett – folyamatosan tudnak termelni. A szövetség vezetője szerint az viszont aggasztó, hogy nem igazán számíthatnak javulásra az év további részében sem azok a nyomdák, amelyeket súlyosan érintett a járványhelyzet miatt elmaradó rendezvények és a reklámtevékenységhez kapcsolódó megrendelések visszaesése. Tömeges bezárásokra nem kell számítani, ám bizonyára lesznek olyan szereplők, amelyek nem állnak talpra. Peller Katalin óvatos becslése szerint nagyjából 20 százalék körül lesz a nyomdaipar idei visszaesése.

A nyomdaipar nem tud flexibilis ágazat lenni, hiszen a különböző szegmensek az eltérő technológia mellett a munkavállalóktól is egészen más szaktudást követelnek meg

Több mint háromezer cég folytat Magyarországon nyomdaipari tevékenységet, több mint 90 százalékuk 20 főnél kisebb létszámú. További 10 százalék adja a nyomdaipari termelésnek több mint a 70 százalékát. Az ágazat a tavalyi év végén 9200 dolgozót foglalkoztatott, a 2018-as évi árbevétele pedig 624 milliárd forint volt. | vg