Hogyan teljesített az első fél évben az Unilever Magyarország? 

Érdemes megemlíteni, hogy az Unilever tavaly globálisan 5,4 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy a költségeink jelentősen megnőttek. Magyarországi árbevételünk 2020-ban 95 milliárd forint volt, és azt tapasztaltuk, hogy az export sínylette meg igazán a pandémiát. Tavaly kevesebb fagylaltot értékesítettünk, miközben sok élelmiszert és higiéniai terméket adtunk el. Ezzel szemben idén a jégkrémek és a szépségápolási termékek kategóriája lendült fel. Összességében a két év eredményeit figyelembe véve minden termékkörben növekszünk.

Fotó: Pólya-Pető Dávid / VG

Említette, hogy a pandémia az exportot vetette vissza. A termékeik mekkora hányadát értékesítik a külpiacokon? 

A magyarországi bevételünk harmada származik exportból. A veszprémi gyárunk például az összes termék több mint felét külföldre termeli, a jégkrémek egy része még a tengerentúlra is eljut, például Szingapúrba és Délkelet-Ázsiába.

Eddig milyen beruházásokat hajtottak végre Magyarországon?

Az Unilever 1991-es magyarországi indulása óta több mint 200 millió eurót fektetett be Magyarországon, és jelenleg is zajlik a nyírbátori üzem 50 millió eurós bővítése, amelyet támogatás nélkül hajtunk végre. Ezenkívül Veszprémben most nyáron kezdődik egy több mint 20 millió eurós kapacitásbővítés, szintén önerőből, amelyet a tervek szerint 2022 második felében adunk át. A Magnum iránti megnövekedett kereslet miatt indított fejlesztés részeként egy 3000 négyzetméteres csarnokot és egy csúcstechnológiás Magnum-gyártósort üzemelünk be.

Beruházásaiknál mennyire kerültek előtérbe a fenntarthatósági szempontok?

Magyarországi gyáraink száz százalékban megújuló hálózati villamos energiaforrásokkal üzemelnek. A nyírbátori beruházásban érvényesült az az elv, hogy nem szállítunk hulladékot a szemétlerakóba: a telephelyen lévő elavult silókat és épületeket például úgy bontottuk el, hogy minden betont és vasat teljes egészében újra felhasználtuk az építkezésen. Az üzem működése is környezetbarát: a szennyvíz mintegy 40 százalékát újrahasznosítjuk, a többit pedig megtisztítjuk, mielőtt a környezetbe visszaengednénk, a gyárban előállított késztermékek csomagolása pedig már 70 százalékban újrahasznosított műanyagból készül. 

Milyen változásokat hoznak a cég életébe ezek a beruházások?

A nyírbátori háztartásivegyiáru-gyárunk már most is a nemzetközi kereskedelem fontos csomópontja: a jelenlegi beruházás után a kelet-európai térségben értékesített Unilever háztartási vegyiáruk 90 százalékát gyártjuk majd itt. Veszprém mindig is nagyon fontos innovációs központ volt, és több globálisan bevezetett termékújdonságot itt teszteltünk. A Magnum új gyártósora egész Kelet-Európát és Nyugat-Európa egy részét is el fogja látni. A veszprémi és nyírbátori beruházások után műszaki profilú, képzett munkaerőt keresünk majd, például mérnököket.

Hogyan kezelték a nyersanyagárak növekedését?

A magyar piacon az utóbbi időben jelentős áremelkedést tapasztaltunk, amely leginkább a szépségápolási kategóriát és a háztartási vegyi árukat érintette. A szervezet működésének hatékonyságát növeltük, és elkerültük, hogy jelentősen dráguljanak a termékeink. 

Fotó: Pólya-Pető Dávid / VG

Hogyan reagál ezekre a folyamatokra a magyar piac?

A prémiumtermékek mellett minden kategóriában alacsonyabb árfekvésűeket is kell kínálnunk. Erre jó példa a Magnum mellett az Algida Smile termékcsalád bevezetése. A fogyasztók kezdik felismerni a klímaváltozás hatásait, ugyanakkor nem hajlandók többet fizetni a fenntartható termékekért. Ezért meg kell találnunk a módját, hogy azonos áron kínáljuk ezeket a termékeket. A piacon gyors és dinamikus váltások vannak, ezért fontos a gyors reakció. Például a pandémia kitörését követően robbanásszerű növekedett a kereslet a higiéniai termék iránt, most pedig a fagylaltot keresik a fogyasztók.

Hogyan hatott a dolgozókra a lezárások időszaka?

A frontvonalban dolgozók, az üzletkötők és a fizikai dolgozók egészségvédelme volt a legfontosabb számunkra. Ezért mindenkit biztattunk, hogy vegye fel az oltást: ebben a nyírbátori üzem élen is jár, hiszen a cégcsoporton belül itt oltatták be magukat a legnagyobb arányban a dolgozók, el is indulhatott a maszk nélküli munkavégzés. Az irodában fokozatosan nyitunk újra, és a home office miatt az emberek mentális egészségével is kiemelten foglalkoztunk.