Itt a végső bizonyíték, tényleg megcsinálnák a tiszás energiatervet: Kapitány István elszólta magát – "El is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit"

„A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit” – mondta 2025 nyarán egy rádiós interjúban Kapitány István. A Mandiner szerint a Tisza Párt gazdasági embere világosan arról beszélt az interjúban, hogy a Tisza energiaátállási tervét a magyar emberekkel fizettetnék meg.

Az interjú 2025 júliusában készült az akkor a Menedzserszövetség elnökeként nyilatkozó Kapitány Istvánnal, aki 2026 januárjában lett a Tisza Párt szakértője.

A Mandiner szerint Kapitány annak az energiatervnek a megvalósítására utalt, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori munkatársa, és amelyből szerinte egyértelmű, hogy

• eltörölnék a rezsicsökkentést, így háromszorosára emelnék a magyarok rezsiköltségeit,
• eltörölnék a védett üzemanyagárat, amiért ezer forint feletti benzinár várna a magyarokra, és
• különadót vetnének ki a megtakarításokra is.

A magyar háztartások éves átlagos rezsiköltsége ma 250–350 ezer forint a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Ezt törölné el tervei szerint a párt, ami háromszoros rezsiárakat és átlagosan egymillió forintos rezsiköltséget jelentene évente. A gázszámla pluszköltsége rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás felárral egy átlagcsaládnál azt jelentené, hogy havonta 31 ezer forinttal kellene többet fizetniük. A havi áramszámlát tekintve a rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás tervek megvalósulásával az áramszámla 16 ezer forinttal emelkedne havonta.

A Mandiner szerint mára világossá vált, hogy a Tisza kész végrehajtani Brüsszel és Volodimir Zelenszkij követelését, vagyis Magyarországot is teljesen el akarják vágni az olcsóbb orosz kőolajtól és gáztól, bármennyibe kerül is a magyaroknak. Márpedig egy ilyen átállás rengeteg pénzbe kerül, hiszen Magyarország kőolaj- és gázellátása – földrajzi adottságánál fogva – évtizedek óta nagyrészt az orosz kőolaj- és gázvezetékre épül.

Amellett, hogy a kormány jelentős eredményeket ért el abban, hogy más energiaforrásokat is beszerezzen, és több ezer kilométeres új vezetékeket építsen, orosz energia nélkül komoly veszélybe kerülne a lakosság és a vállalkozások energiaellátása. Az átállás pedig olyan magas költségekbe kerülne, hogy abba belerokkanhat Magyarország. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója szerint az orosz energiáról való leválás évente kb. 500-600 millió dollárba (kb. 180-220 milliárd forintba) kerülne, míg a Mol százhalombattai finomítójának átállítása egyszeri 500-700 millió dolláros (kb. 180-250 milliárd forintos) beruházást igényelne.

Ezer forint feletti benzinár várna a magyarokra a védett ár kivezetésével

Az ellenzéki párt energiaterve a Mandiner szerint a védett benzinár kivezetésével is számol. A kormány az ukrán olajblokád és a közel-keleti konfliktus miatt kialakult benzinárrobbanás miatt vezette be a védett árat. A benzin ára így literenként 595, a dízelolaj ára pedig 615 forint, a kormány így védi a magyar családokat és vállalkozásokat a jelentős benzináremeléstől.

Egy család havi üzemanyagköltségei a védett ár nélkül havonta 48 600 forinttal emelkednének meg.

Különadó a lakossági megtakarításokra

A lap szerint a tiszás energiaterv része az is, hogy különadót vetnének ki a megtakarításokra. Az energiafüggetlenségi adóval évente 240-360 milliárd forintot vennének ki az emberek zsebéből, és 1-1,5 százalékos megtakarítási különadóval finanszíroznák az orosz kőolajról való leválás és a százhalombattai finomító átalakításának hatalmas költségeit.

A Mandiner emlékeztet, hogy a lakossági megtakarítások jelenleg történelmi csúcson vannak: közel 13 ezermilliárd forintot tesznek ki, ebből mintegy 11 ezermilliárd állampapírban van. Ez a pénz a magyar családok, a nyugdíjasok és a fiatalok megtakarítása. Jelenleg csak magyar állampapírban több mint egymillió magyar embernek van megtakarítása.