Olcsóbb lehet a rezsivédelem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA lakosság rezsiköltségeinek szinten tartása kiemelt motívuma volt Varga Mihály pénzügyminiszter Világgazdaságnak adott interjújának, hiszen nagy súlyú, egyben a kormány politikája szerint elengedhetetlen költségvetési kiadásról van szó. Azt, hogy az első fél évben a magyar államháztartásnak magasabb lett a hiánya, éppen a tél végi rezsivédelmi kiadásokra lehet visszavezetni – két másik nagy tétel mellett –, mivel akkor kellett a közintézmények rezsiköltségéhez nagyobb mértékben hozzájárulni.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
Az extraprofit áramlik a rezsivédelmi alapba
A rezsiköltségek szinten tartása a nemzetközi és a hazai áram- és gázárak felszökése óta a rezsivédelmi alap felhasználásával történik. Orbán Viktor miniszterelnök 2022 májusában jelentette be az alap (valamint a szintén új honvédelmi alap) létrejöttét. Forrásuk az az adó, amelyet az állam pluszként von el a bankoktól, a biztosítóktól, a nagykereskedőktől, az energiaipari és kereskedő vállalatoktól, valamint a távközlési és a légitársaságoktól. Annak az extra haszonnak a nagy részéről van szó, amelyre a felsorolt piaci szereplők a „háborús helyzetben tettek szert”. (Az extraprofitadó mértékéről és részleteiről a Világgazdaság a befizető ágazatokra bontva beszámolt.) Az akkori bejelentés szerint az intézkedések kétéves időtartamra, vagyis 2022-re és 2023-ra jöttek létre. A vonatkozó szabályozás azóta többször módosult, legutóbb június 20-tól, amikortól a játékkaszinók és online kaszinók játékadójának a 3 százaléka is a rezsivédelmi alapba csorog.
Varga Mihály most úgy számolt, hogy a magyar gazdaság kilátásai rendkívül kedvezők, az év végén akár meg is lehet takarítani a rezsivédelmi alapból. A gázárak ugyanis a tavaly augusztusi csúcs tizedére estek, és olcsóbb lett a villamos áram is. Az energiaárak kedvező változása azonban lassabban érezteti hatását a külkereskedelmi mérlegben, hiszen nagyon sok intézmény és cég fix szerződéseket kötött. Az a vállalat azonban, amely napi áron vásárolja az energiát, jól járt.
Ha ezek a fix szerződések kifutnak, akkor takaríthat meg a költségvetés a rezsivédelmi alapból.
A Világgazdaság is beszámolt róla, hogy a fix áras gáz- és áramszerződések kötését tavaly januárban, illetve márciusban azért tette lehetővé a kormány, hogy kiszámíthatóbbak legyenek a költségeik. Ám az árak és a gázárak csökkenése után ezek a megállapodások már inkább béklyót jelentettek, így született egy módosítás: 2023. július 1-jétől több mint ötezer vállalkozás szabadult ki a fix áras áramszerződéséből a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett áramárplafonnak köszönhetően. Az intézkedés 40 milliárd forinttal csökkenti az e körbe tartozó cégek – a feldolgozóiparban működő, a szálláshely-szolgáltatással és a raktározással foglalkozók – rezsiterheit az év második felében.
Spóroltak a felhasználók, kisebb lett az adóbevétel
Előre nagyon nehéz kiszámolni, hogy hogyan hatnak a magyar gazdaságra az energiaárak, a háború, a világgazdaság változása, az európai versenyképesség gyengülése, a kormány folyamatosan elemzi a helyzetet. Mostantól pedig van fél évük a magyar cégeknek, háztartásoknak, hogy felkészüljenek a következő évre. Ezek az árak megemelkedése idején is gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak a magas energiaárakhoz is: csökkentették a fogyasztásukat, alternatív fűtési megoldást kerestek, és persze a rezsivédelem is segített. Igaz, az alacsonyabb fogyasztás miatt kisebb az államkassza adóbevétele, de az infláció gyorsabban csökkenhet a vártnál.
Az energiapiacokon azonban bizonytalanság van.
Hiába csökkentek az energiaárak, a helyzet pillanatokon belül megváltozhat, ám ekkor is működnie kell a rezsivédelemnek. Ezért védelmi költségvetés készül 2024-re is, amelynek a rezsivédelem is a feladata – közölte Varga Mihály.
A magyarországi háztartások áram- és gáztarifái hosszabb ideje a legalacsonyabbak az Európai Unióban, és európai összevetésben is az élmezőnyben vannak. Jó a pozíciójuk abból a szempontból is, hogy egy modellezett, kétkeresős háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése.
A júniusi helyzetképről ebben a cikkünkben számoltunk be. Abban a hónapban a dublini bruttó lakossági áramár volt a legmagasabb (47,12 eurócent), amely a budapestinek majdnem az ötszörösét tette ki, és tíz fővárosban volt legalább háromszor magasabb a tarifa, mint Budapesten. A svéd főváros gáztarifája a budapestinek a tizenegyszerese volt. A hazai rezsi még azután is a megfizethető sávban maradt, hogy tavaly augusztus óta csak a rendeletben meghatározott „átlagfogyasztáson’ belüli áram-, illetve gázmennyiség fizethető ki az egyetemes szolgáltatásban rögzített tarifával, az afölötti rész kicsit többe kerül.
Miniszterelnöki bejelentés a rezsivédelmi és a honvédelmi alap születéséről:
