A magyarországi autókereskedelem tavaly 18,5 százalékot esett vissza a 2019-es eredményhez képest, Nyugat-Európában azonban átlagosan ennél is nagyobb, 25 százalékos csökkenés volt a piacokon. A nagycsaládos és az elektromos autókra vonatkozó vásárlási támogatás segítette a piacot, az utóbbi azonban később vissza is vetette.
„Másfél nap alatt kimerült az elektromos autók vásárlását támogató pályázat, amely lendületet adott a piacnak a nyár folyamán. A nagy népszerűség miatt arra számított a lakosság zöme, hogy a tárca újranyitja a támogatást, és kivárt.
Ez azonban máig nem történt meg, így számításaink szerint nagyjából tízezer potenciális vásárló várakozik, miközben tavaly háromezer e-autót értékesítettek a kereskedők” – mondta a Világgazdaságnak Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. Ez az idei évre is hatással van. A kormányzat kijelentette, hogy elkötelezett a közlekedés zöldítése mellett, kérdés, hogy ehhez a szándékhoz mikor társul újabb támogatás, addig ugyanis áll a piac. A Gémosz elnöke az e-autó-vásárlás támogatását a nagycsaládosokéhoz hasonlóan oldaná meg, az utóbbi ugyanis egy hároméves periódust ölel fel, vagyis nincsenek hullámzó rohamok, hanem kiegyensúlyozott a kereslet.
Gablini Gábor meglátása szerint
a szakma megtartotta a dolgozóit, és a szektor nem szorult állami támogatásra, sőt, a tavaszi korlátozások lazítása után jelentős bevételt termelt az ország gazdasága számára. Várakozása szerint tavasszal megvalósulhat a tavaly elhalasztott vásárlások jelentős része. Az SUV-k népszerűsége tovább nőhet, ahogy az alternatív hajtású járműveké is – tette hozzá.
Tavaly önmérsékletet tanúsított az autóipar, és nem emelte a költségek növekedésével arányosan az árakat, ezért az idén várható további drágulás, ennek mértékét azonban most még nem lehet megjósolni.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG
Csaknem 17 százalékos visszaesést szenvedett el tavaly az importból származó használt autók piaca, alig haladta meg a 130,4 ezret a hazai forgalomba állított ilyen személyautók száma. Ez a csökkenés azonban nem írható kizárólag a járvány számlájára, ugyanis évek óta problémát okoz a forgalombahelyezési eljárás hosszúsága, amely akár három-öt hét is lehet. Ehhez még hozzáadódott, hogy a nyáron húsz vizsgabiztossal kevesebben dolgoznak a fővárosi hivatalnál, és a járvány miatt a kormányhivatalok is rövidebb ideig tartanak nyitva. Mindez odáig vezetett, hogy egy forgalomba helyezés akár két-három hónapig is eltarthat – ismertette a Világgazdaságnak Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke.
Mint elmondta, sok budapesti kereskedő a helyzet tarthatatlansága miatt vidéken helyezte forgalomba a járműveket, ennek következtében országossá vált, hogy egy-másfél hónapba telt az eljárás. Emiatt a kereskedőknek tetemes a többletköltségük.
„A helyzet idén év elején sem jobb, ha valaki a napokban jelzi a budapesti kormányhivataloknak forgalombahelyezési szándékát, az április végére kap időpontot.
Ez az egyesületünk véleménye szerint elfogadhatatlan, az érintett hatóságokkal történő egyeztetéseink következtében reményeink szerint az év első felében megoldják ezt a problémát” – emelte ki Fojt Attila.
Az idén vélhetően normalizálódik a helyzet, és növekedni fog a hazai értékesítés. Nagy hatással lehet azonban a piacra, hogy tavaly csökkent az új autók eladása, így kevesebb beszámított csereautó került a piacra, s ugyanebből kifolyólag a nyugati használtautó-piacon is kisebb a kínálat. Ezen a területen tavaly 25,6 százalékos volt a visszaesés. Drágulásra is lehet számítani:
A tavaszi sokk után a vártnál jobban alakult az autóipar tavalyi eredménye, a nagyjából két hónapos kiesés után a nyáron újabb megrendelések érkeztek, majdnem az összes gyár a kapacitásai határán teljesített, némelyik – szombati műszakok beállításával – még fölötte is. Mindez a nagy gyártók beszállítói körébe tartozó kkv-kra is kihatott – mondta a Világgazdaságnak Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. Összességében 5-10 százalékos lehetett a tavalyi visszaesés 2019-hez képest. A tavalyi árbevételekről pontos adatok még nincsenek, de az egyesület tagszervezetei körében készített decemberi felmérés szerint a cégek harmada valószínűleg növekedést ért el tavaly. A legjobb helyzetben az alternatív hajtással foglalkozó gyártócégek vannak, bőséges a megrendelésállományuk, amely a következő években akár a többszörösére is nőhet.
A kkv-k egyre modernebb berendezésekkel dolgoznak, mind több ipar 4.0-s, IoT-, digitalizációs és robotizációs beruházást valósítanak meg. Az év második felében a korábbi dolgozóik zömét visszavették, sőt a bérelt munkaerőt is, és többeknél munkaerőhiány is mutatkozott. Kilián Csaba várakozásai szerint az idén tovább erősödik a piac, a rendelésállomány alapján növekedésre lehet számítani, az új beruházások új munkaerőt vonzanak majd, és vélhetően nagy szükség lesz külföldi munkavállalókra is a későbbiekben. Várhatóan márciusban indulnak a következő uniós pályázatok, amelyek újabb modernizációs lehetőséget teremtenek a cégek számára. Fogadókészség is van, miután már tavaly tetemes mértékű támogatással éltek az iparág szereplői. A járvány miatt a nagyvállalatok elkezdték újragondolni a beszállítói láncot, ami nagy lehetőséget kínálhat Kelet-Közép-Európának a következő időszakban.
