A víziközmű-szolgáltatói szektor alapkérdése lett mára a biztonságos üzemeltetés műszaki, pénzügyi és személyi feltételeinek megteremtése, elsősorban a veszteséges működés miatt – olvasható a felügyeletet ellátó energiahivatal jelentésében. Hasonló problémákkal küzd a hulladékszállítás is.
Papp Zsolt
2019.05.08, 11:43
Megosztom a cikket
A vízi közművek esetében a pénztelenség és az ettől nem függetlenül „műszaki élettartamuk végén járó rendszerek” már a biztonságos ellátást veszélyeztetik, az ivóvízvezetékek esetében a túlnyomóan kockázatos anyagminőség évek óta 50 százalék felett van – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) parlament elé benyújtott 2018-as jelentésében.
A működési zavarok egyik jele, hogy a rendszerekbe táplált ivóvíz 25,6 százalékát nem számlázzák ki – vagyis elfolyik a közkutakból, de inkább a hálózati hibákon.
Fotó: Sóki Tamás
Az alkalmazott díjak nem fedezik az ivóvízellátással, a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatban felmerülő költségeket. Az országban számlázott és fizetett díjak között jókora eltérések vannak – állapítja meg a jelentés, és az eltérések nemcsak a különböző szolgáltatók, hanem akár egy szolgáltató ellátásterületei között is számottevőek lehetnek.
Az ágazat üzemi eredménye az állami támogatások hatása nélkül mínusz 21,9 milliárd forint lett volna 2017-ben a tavalyi adatok szerint.
A kis vidéki szolgáltatók folyamatosan veszteségesek, az öt regionális (többségi állami tulajdonú társaság) a „jelentős állami támogatások ellenére veszteséges”, a két nagy budapesti szolgáltató (Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek) tud nyereséget felmutatni.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
