BUX 44,130.61
+3.27%
BUMIX 3,760.06
+0.44%
CETOP20 1,868.32
+1.43%
OTP 9,370
+5.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.46%
0.00%
ZWACK 17,250
-0.29%
+2.22%
ANY 1,560
+0.97%
RABA 1,105
-0.90%
0.00%
+2.55%
0.00%
0.00%
+0.13%
0.00%
+0.79%
0.00%
+0.37%
OTT1 149.2
0.00%
-0.90%
MOL 2,948
+4.76%
+1.54%
ALTEO 2,810
+1.08%
-6.25%
-1.23%
0.00%
0.00%
+2.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.95%
+1.28%
-0.24%
+7.69%
-2.70%
+2.49%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,192
-2.93%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem fedezik a kiadásokat a bevételek

A víziközmű-szolgáltatói szektor alapkérdése lett mára a biztonságos üzemeltetés műszaki, pénzügyi és személyi feltételeinek megteremtése, elsősorban a veszteséges működés miatt – olvasható a felügyeletet ellátó energiahivatal jelentésében. Hasonló problémákkal küzd a hulladékszállítás is.

A vízi közművek esetében a pénztelenség és az ettől nem függetlenül „műszaki élettartamuk végén járó rendszerek” már a biztonságos ellátást veszélyeztetik, az ivóvízvezetékek esetében a túlnyomóan kockázatos anyagminőség évek óta 50 százalék felett van – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) parlament elé benyújtott 2018-as jelentésében. A működési zavarok egyik jele, hogy a rendszerekbe táplált ivóvíz 25,6 százalékát nem számlázzák ki – vagyis elfolyik a közkutakból, de inkább a hálózati hibákon.

Az alkalmazott díjak nem fedezik az ivóvízellátással, a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatban felmerülő költségeket. Az országban számlázott és fizetett díjak között jókora eltérések vannak – állapítja meg a jelentés, és az eltérések nemcsak a különböző szolgáltatók, hanem akár egy szolgáltató ellátásterületei között is számottevőek lehetnek. Az ágazat üzemi eredménye az állami támogatások hatása nélkül mínusz 21,9 milliárd forint lett volna 2017-ben a tavalyi adatok szerint. A kis vidéki szolgáltatók folyamatosan veszteségesek, az öt regionális (többségi állami tulajdonú társaság) a „jelentős állami támogatások ellenére veszteséges”, a két nagy budapesti szolgáltató (Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek) tud nyereséget felmutatni.

A szektorban foglalkoztatott munkavállalók életkora növekszik, és a bérek megtartó ereje alacsony – sorolja a problémákat a parlamenti képviselők számára a MEKH. Az ágazat személyi jellegű kiadásai 95,7 milliárd forintra rúgtak, ami az összes költség 30 százaléka, a növekedés mindössze 10,8 százalék a 2015 és 2017 közti három évben, ezáltal a bérek az ágazati szint alatt maradtak.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásoknál sem sokkal rózsásabb a helyzet, a működésük „optimalizálására tett állami intézkedések, az instabil szabályozási környezet és a rezsicsökkentés következtében beálló bevételkiesés együttes eredményeképpen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók száma évről évre csökken” – szögezi le a jelentés. Az átalakulás jele a kis cégek integrációja – ám ez a hivatal szerint sok esetben csak látszatintézkedés, a tényleges hulladékgazdálkodási tevékenységet végző cégek száma összességében nem mutat csökkenést. A 2018-as eredmények alapján az látható, hogy 2017-ben ismét emelkedni kezdett a veszteséges cégek száma: kétharmaduk került ebbe a helyzetbe. Az ágazat ráfordítása 2017-ben 114,8 milliárd forint volt, a bevételek ettől négymilliárddal maradtak el, így a veszteség az előző évhez képest megduplázódott.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik