Tengeralattjárók, torpedónaszádok és luxusjachtok tömkelege készült az egykor világhírű hazai hajógyárakban
A 20. század kezdetén Magyarországnak már két nagy hajógyára volt: az Óbudai Hajógyár és a Danubius gyár, mely 1906-tól Ganz Danubius Hajó és Darugyár néven működött tovább – mutatja be összeállításában az Origo. Az Óbudai Hajógyár országos szinten fontos és megkerülhetetlen gazdasági tényezője volt az iparnak; többségében külföldre szállított folyami személyhajók, vontatóhajók, őrnaszádok és uszályok épültek itt. Míg a Ganz Danubius üzemei a beinduló fegyverkezésből vették ki jócskán a részüket: csatahajókat, cirkálókat, rombolókat, torpedónaszádokat és tengeralattjárókat készítettek itt.
A második világháború alatt a pesti hajógyárakat a németek hadiüzemmé nyilvánították, a vereséget követően pedig a szövetségesek által kiszabott háborús jóvátételi szerződés értelmében vízi járművek tucatjait építették meg a Szovjetunió részére.
Az Óbudai gyárat 1953-ban vásárolta vissza a magyar állam, de még ezután is gyártottak a szovjet piacra. A Kádár-korszakban itt készültek például a jégtörők, míg a Ganz Danubius Gyárában épülő úszódaru a világ minden táján keresett volt.
A váci és a balatonfüredi hajógyár
Az 1953-ban létrejött Váci Alumínium és Horganyfeldolgozó Vállalatból megalakult Dunai Hajógyár a magyarországi bauxittermelésre épülő alumíniumgyártásra alapozott. Az alumíniumszerkezetű hajók építése 1956-ban kezdődött meg.
A honvédségi megrendelések teljesítésén kívül külföldi piacokra is jelentős mennyiségben szállítottak vízibuszt, motoros kísérőhajókat, motorcsónakokat, vitorlásokat sőt tengeri luxusjachtokat is.
A váci hajók közül sok a velencei lagúnákban teljesített szolgálatot.
Balatonfüreden a vácinál jóval korábban, már 1881-ban létezett a hajógyár, ahol kezdetben még fából építették a vitorlásokat és a sporthajókat. De miután a világháborús jóvátételi kötelezettség a két budapesti hajógyár kapacitásának nagy részét lefoglalta, a magyar hajózásnak szánt folyami uszályok és vontatóhajók gyártása a Balaton-parti üzembe költözött.
1962-ben az összes jelentős hajógyárat – a Ganz mellett az óbudait, a vácit és a balatonfüredit is – egybeolvasztották, és létrejött a mintegy 7 ezer munkást foglalkoztató Magyar Hajó- és Darugyár, amely az ország legjelentősebb vállalata lett. Az üzem Ganz márkájú termékeit világszerte ismerték, és a Szovjetunió, illetve a volt NSZK részére teljesített megrendeléseket.
A hanyatlás időszaka
A rendszerváltáskor már haldokló nehézipar alól a hajógyártás sem volt kivétel. A Magyar Hajó- és Darugyárat a könnyebb értékesítés reményében kisebb egységekre szedték szét, de a cégeket végül fel kellett számolni, és az egykori csarnokok helyén manapság irodaházak, lakások vagy épp bevásárlóközpontok állnak. S bár a tengeri hajók gyártása mára teljesen megszűnt az országban, a zseniális magyar mérnökök szabadalmait azóta is használja a világ hajóipara.
Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a különleges képeket a legendás hajógyárak aranykoráról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.