A Pallas Athéné Könyvkiadó új kötete, az angol nyelvű An Economic History of Hungary from 1867 Magyarország gazdaságtörténetének legjelentősebb fordulatait, törésvonalait, sikereit, korszakalkotó eseményeit és azok összefüggéseit tárja fel a kiegyezéstől a rendszerváltás utáni időszakig, külön kitérve a Kádár-korszak örökségére, az 1990-es évek liberalizációjára, privatizációjára, a szocialista-liberális kormány gazdaságára és az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika 2010 és 2019 közötti eredményeire.
A szerző, Domonkos Endre (Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tudományos főmunkatársa) kiindulópontja az Osztrák-Magyar Monarchia 1867 és 1913 közötti látványos gazdasági növekedése, melyben meghatározó volt a mezőgazdaság, amely a munkaképes lakosság 62 százalékát foglalkoztatta. A legdinamikusabban a feldolgozóipar fejlődött, a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát tette ki. Emellett pedig a nehézipar különböző ágai, különösen a vas- és acélipar, de a villamos- és vegyipar is jelentősen növekedni kezdett. Számos sikeres cég volt (a Ganz Művek és az Egyesült Izzó), amelyek termékeikkel vezető pozíciót szereztek a világpiacon. Az Osztrák-Magyar Monarchia jól kiépített közös piacon működött, hozzájárulva a közép-európai régió dinamikus fejlődéséhez.
Az első nagy töréspont a dualista Monarchia feldarabolása 1918 októberében, amit azután 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés követett, újabb területek elvesztésével. Utóbbi esemény gazdasági következményeit külön fejezetben ismerteti a szerző. E nehézségek ellenére a magyar gazdaság talpra tudott állni, és átlagosan 2 százalékos növekedést ért el. A kedvező tendenciák megtorpantak a második világháborúban, amikor közel nyolc hónapig hadszíntérré vált Magyarország.
1948-tól 1989-ig a gazdaságot – a központi tervgazdaság keretében – a Szovjetuniónak rendelték alá. Ez nyilvánult meg a kényszeriparosításon alapuló KGST létrehozásában is. Az 1960-as évek második felének reformintézkedései ellenére tovább nőtt a gazdasági lemaradás és a technológiai szakadék Magyarország és a gazdaságilag fejlett országok között.
Az 1980-as évek végétől elindult változásokat a kötet utolsó részeiben szintén szemléletesen ismerteti a szerző, rávilágítva a folyamatra, ahogyan világossá vált az államszocializmus merev irányítási és működési mechanizmusainak fenntarthatatlansága. A változás a kelet-közép-európai, azon belül is a magyarországi rendszerváltással következett be. Az átalakulási folyamat lehetővé tette a parlamentáris demokrácia és többpártrendszer visszaállítását, az állami tulajdon privatizációját és az elavult ipari ágazatok átalakítását.
A strukturális változásokat elemezve kitér a 2011-ben bevezetett Széll Kálmán Tervre is. Értékelése szerint a reformprogram nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképességének erősítését segítette elő, hanem pozitív hatást gyakorolt a magyar gazdaságra is, elősegítette a költségvetési konszolidációt, és ösztönözte a munkahelyteremtést a vállalati szektorban.
A szerző a megkezdett strukturális reformok folytatása mellett érvel, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy aktívan részt vegyen a nemzetközi munkamegosztásban és a transznacionális folyamatokban.
Az An Economic History of Hungary from 1867 exkluzív kiadói áron vásárolható meg a Pallas Athéné Könyvkiadó Bölcs Várban (I. kerület, Úri utca 21.) működő könyvesboltjában, valamint a webshopjában. A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) további hasznos, érdekes információk találhatók a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
