Az Eurostat friss összeállítása alapján európai viszonylatban Magyarországon alacsonyak a lakhatáshoz kapcsolódó költségek, de az ingatlanok minősége szempontjából a lista végén állunk. Az OTP Ingatlanpont összeállítása a hazai lakhatási körülményeket és ingatlanpiaci változásokat vizsgálja az európai uniós statisztikák fényében.
December 9-én jelent meg az Eurostat összeállítása1 az európai lakáshelyzetről. A felmérés adatai alapján
A most publikált adatsorok segítenek nemzetközi kontextusba helyezni a magyarországi ingatlanpiaci folyamatokat.
Bérlemény vagy saját tulajdon, az örök kérdés. Az Európai Unió lakosainak 70 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, Magyarországon ez az érték 92 százalék, amivel kicsivel Románia (96 százalék) mögött, a dobogó második fokán állunk. Hasonlóan magas arányban figyelhetőek meg saját tulajdonú ingatlanok a volt szocialista államokban is, a kivétel Szlovénia, ahol ez 75 százalék.
Összehasonlításként a nyugat-európai országokban már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok. Franciaországban a lakosság 64 százaléka, Dániában 61 százaléka, a közvetlen nyugati szomszéd Ausztriában csak kicsivel több, mint a lakosság 55 százaléka él saját ingatlanban, míg Németországban a legalacsonyabb, 51 százalék ez a mutató.
Az Európai Unióban közel azonos arányban képviseltetik magukat lakások (46 százalék) és házak (53 százalék) a lakásállományon belül, azonban a tagországok szintjén már jelentős eltérések figyelhetőek meg. Míg Írországban a lakóingatlanok döntő többsége (92 százalék), addig Lettországban mindössze 34 százaléka önálló ház.
Magyarországon a házak vannak túlsúlyban (72 százalék), ez alapvetően a településszerkezet sajátosságaira visszavezethető, nehezen változó adottság, azonban az 5 százalékos lakásáfa visszavezetésével fellendülő lakásépítésnek köszönhetően ez az arány hosszabb távon akár meg is változhat
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az egy főre jutó szobaszám uniós átlaga 1,6. 2,2 szoba/fő átlagával toronymagasan vezet Málta, Magyarország a középmezőny végéhez tartozik (1,5 szoba/fő), míg Horvátországban, Lengyelországban és Romániában mindösszesen 1,1 szoba jut egy-egy lakóra.
Zsúfoltság és lyukas tetők
Az Európai Unió polgárainak 17 százaléka él zsúfolt lakásokban. 2010 és 2019 között ez az arány mindenhol csökkent, azonban országonként még mindig hatalmasak a különbségek. Romániában a lakosság közel fele (45,8 százaléka), Lettországban 42,2 százaléka, míg Cipruson csak 2,2 százaléka él zsúfolt körülmények között. A magyarországi lakosok 20,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakhelye zsúfolt, míg 2010-ben ez 47 százalék volt.
A zsúfoltság ellentéte a kihasználatlanság (az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva), amelynek tipikus esete, amikor a gyerekek önállósodása után a szülők a nagy lakásban maradnak.
Magyarországon a lakosok 23,9 százaléka érzi kihasználatlannak otthonát, az EU átlag 32,7 százalék, míg Máltán kiugróan magas, 72,6 százalék.
Az ingatlan mérete és a lakók száma mellett az ingatlan minősége is alapvetően befolyásolja az életminőséget. Magyarországon a lakosság 22,3 százaléka él lyukas tető alatt, ezzel Ciprus (31,1 százalék) és Portugália (24,4 százalék) után a harmadik legrosszabb helyen állunk az Európai Unióban.
A magyarországi ingatlanállomány jelentős része elavult és korszerűtlen, ezen az állapoton változtathat a 2021. január elsejétől elérhető lakásfelújítási támogatás, hiszen hatmillió forintból egy teljes tetőfelújítás vagy teljes körű fűtéskorszerűsítés is kivitelezhető – tette hozzá Valkó Dávid.
A jövedelem ötödét költik lakhatásra
2010 és 2019 között folyamatosan növekedtek a bérleti díjak, 2014 óta pedig a lakásárak is az Európai Unió legtöbb országában, ami egyre növekvő terhet ró a háztartásokra.
Az ingatlanfenntartás megfizethetőségének egyik mutatószáma, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora részét költik lakhatásra. 2019-ben az Európai Unióban a rendelkezésre álló jövedelem átlagosan 20 százalékát fordították erre a célra, ez a mutató Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb (13,5 százalék), míg Görögországban a legmagasabb (38,9 százalék).
