A felújítási támogatások meghosszabbításáért lobbiznak a gyártók

Érdemes lenne meghosszabbítani legalább két évvel és legalább az energetikai korszerűsítésekre szűkítve fenntartani 2023–24-ben is az otthonfelújítási támogatást – ezt szorgalmazzák a hazai építőanyag-gyártók. A kormány felé megfogalmazott javaslatról Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának (HÉT) elnöke beszélt a VG Podcast stúdiójában. Megfogalmazása szerint a határidő meghosszabbításával párhuzamosan oldódna az időprés, amely a jövő év végéig elérhető támogatásra pályázókat szorongatja. 

A számla ellenében igényelhető vissza nem térítendő támogatás az ágazat kifehérítésének is hatékony eszköze, az  50-50 százalékban, akár hárommillió forintig elszámolható munkadíj és anyagköltség révén a támogatás egy része adóbevételben megtérül az államnak.

Az energetikai felújítások támogatásával ráadásul a rezsicsökkentés is kevesebb pénzébe kerülne a költségvetésnek, hiszen a hőszigetelés, a nyílászárócsere, a fűtés-korszerűsítés, a tetőfelújítás révén az épületek energiafogyasztása is mérséklődik, az energiaárak robbanása idején ez a szempont is felértékelődik a klímavédelmi törekvések mellett – derül ki a Tibor Dávid által elmondottakból.

Az építőanyagok ára 2021-ben a teljes piacra vetítve 20-25 százalékkal emelkedett, és a drágulásnak nincs vége, a hirtelen jelentkezett energiakrízis miatt jövőre is ekkora mértékű ármozgásra van esély.

Az építkezés így mintegy 10 százalékkal drágul, az építkezők leginkább azzal tudják a költségeket kordában tartani, ha mielőbb szerződnek a kivitelezőkkel is, majd rögtön megrendelik az építőanyagokat a szükséges mennyiségben. A gyártók költségvezérelt áremelései fokozatosan beépülnek majd az árakba, ami a kiskereskedelemben a jövő év elejétől válik érzékelhetővé, hiszen egyelőre még a korábban legyártott termékek érkeznek a boltokba. Áruhiánytól nem tart a gyártó, és bespájzolásra sincs mód, mert az üzemek teljes kapacitással termeltek egész évben, de a raktárak nincsenek tele, a kereslet ütemesen felszívta a kínálatot.

A magyarországi otthonteremtési és -felújítási támogatásokkal jelentősen sikerült a keresletet élénkíteni, de az építőanyagok drágulásához nem ez vezetett, hanem a világpiaci tényezők, az egyszerre startolt világgazdaság jelentette elszívó hatás, a nyersanyagok hiánya és drasztikus áremelkedése. A kilenc országban saját leányvállalattal jelen lévő Masterplast a piacain elvégzett felmérése szerint az építőanyagok ára a régió különböző országaiban hasonló mértékben emelkedett, ott is, ahol semmiféle piacélénkítő lépés nem növelte a keresletet – hangsúlyozta a szakmai tagozat elnöke.

A rendkívül energiaigényes építőanyag-gyártásnak is a tervezettnél dinamikusabb ütemben át kellene térnie a zöldenergia nagyarányú használatára.

Az ezt szolgáló beruházásokat kivitelezni állami támogatásokkal logikus lépés lenne, mert jelentősen gyorsítaná a technológiaváltást. Egyelőre azonban még az akut problémára, az okozta hirtelen növekvő gondok mérséklésére kell, vagyis kellene hatékony megoldást találniuk a különböző országoknak.