A várakozásokkal ellentétben az elmúlt öt évben csökkent a vagyoni egyenlőtlenség az eurózónában, mert a széles körben ingatlantulajdonnal rendelkező középosztály profitált a lakásárak fellendüléséből – közölte hétfőn az Európai Központi Bank.
Az EKB korábban a bírálatok kereszttüzében állt, mert a kritikusok szerint az ultraalacsony kamatlábak és a nagyvonalú eszközvásárlások évtizede többnyire a bőséges pénzügyi tartalékokkal rendelkező gazdagokat támogatta. Ehhez még azt is hozzátették, hogy ugyan az alacsony kamatlábak a lakástulajdonosok javát szolgálják, de egyúttal a lakásépítési fellendülést is elősegítették, ami megfizethetetlenné tette az ingatlanokat, beleértve a bérbeadást is, a legszegényebb háztartások számára.
Ezzel szemben, most az EKB megállapította, hogy
évek óta szűkül a szakadék a társadalom felső 5 százaléka és alsó 50 százaléka között.
Az euróövezeti háztartások nettó vagyonának komoly növekedése az elmúlt öt évben az egyenlőtlenségek enyhe csökkenésével járt együtt, részben azért, mert a lakosság több mint 60 százalékát kitevő lakástulajdonosok profitáltak a megnövekedett lakásárakból – közölte az EKB. Megállapítva, hogy a lakástulajdonosok nettó vagyona 27 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, míg a nem lakástulajdonosok nettó vagyona csak 17 százalékkal növekedett.
A számok még nem tükrözik a lakásárak közelmúltbeli csökkenését, mivel az adatok hosszú késleltetéssel válnak elérhetővé, így némi visszarendeződés még mindig lehetséges, hiszen az EKB kamatai most rekordmagasságban vannak, s az ingatlanárak az eurózóna számos országában mérséklődnek.
Az EKB azt is közölte, hogy a háztartások nettó vagyonának mediánja 2016 óta 40 százalékkal nőtt, s valamivel 150 ezer euró fölé emelkedett.
