Luxus lett egyedül lakást bérelni: 20 százalékos áremelkedésre is vannak példák
A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 260 ezer forint volt az év első tíz hónapjában, ami 10,5 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot, a legnagyobb vidéki városokban pedig átlagosan 170 ezer forintért béreltek lakást, ami mindössze 1,8 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál.
Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiaci folyamatokat.
Az egyszobás lakások esetében majdnem 20 százalékkal nőttek a bérleti díjak, az átlagos budapesti 10 százalékos drágulásnál jóval nagyobb mértékben.
Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak, igaz, ott éppen tavaly volt hasonló mértékű áremelkedés.
Ahol a 300 ezer forint sem elég
Budapest két kerületében már a 300 ezer forintot is meghaladja az átlagos bérleti díj, miután a csúcstartónak számító II. kerületben átlagban 350 ezer forintért, az V. kerületben pedig 325 ezer forintos átlagos havi díjjal adtak bérbe lakásokat. Az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével történt bérbeadások alapján a legtöbb budai és belvárosi kerületben ennél mérsékeltebb árak jellemzők, ugyanakkor
nem árt alaposan tájékozódni a döntés előtt, mivel jelentős különbségek alakultak ki a kerületek között.
- A hagyományosan népszerű XIII. kerületben 276 ezer,
- a III. kerületben 279 ezer forintos bérleti díj ugyancsak átlag feletti árszint, ellenben
- az egyetemek közelében elhelyezkedő XI. kerületben 260 ezer,
- a vele szemben található IX. kerületben 240 ezer forint volt a havi bérleti díj az év első tíz hónapjában,
- a VII. és VIII. kerületben pedig 220, illetve 210 ezer forintos átlagot jegyeztek.
Egy év alatt a legtöbb kerületben emelkedtek a bérleti díjak, jellemzően 5–20 százalék között. Ebben is nagyok a különbségek, hiszen míg a IX. kerületben 5, a XI. kerületben 10, a XIII. kerületben pedig 14,5 százalékkal drágult a lakásbérlés.
A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 178 ezer forintot kérnek, míg a kétszobásokért 241 ezer, a háromszobásokért pedig 326 ezer forintot.
Olcsóbb albérlet kompromisszumokkal
Jobban megéri a közös bérlés, hiszen a kétszobás lakások esetében 120 ezer forint jut egy főre, míg a háromszobás lakás esetében 110 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a közös bérleménnyel 50-60 ezer forintot lehet spórolni havonta – ismertetett egy gyakori megoldást Kosztolánczy György.
Az egyedül élő vagy kisebb keresetből élőknek rossz hír, hogy
idén a kisebb lakások drágultak nagyobb mértékben,
így az egyszobás lakások esetében 18 százalékos áremelkedés áll szemben a kétszobások 10,6, valamint a háromszobások 6,2 százalékos drágulásával.
A vidéki egyetemi városok között is jelentős különbségek mutatkoznak.
A legdrágább két település Debrecen és Székesfehérvár 210 ezer forinttal,
míg Szegeden 170 ezer, Pécsen viszont csak 120 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A bérlemények szobaszáma vidéken is ármeghatározó tényező, a különbség azonban a fővárosinál kisebb.
A legnagyobb vidéki városokban a garzonok átlaga 125 ezer, a kétszobásoké 160 ezer, a háromszobásoké 200 ezer forint körül alakult az év első tíz hónapjában.
Olcsóbb alternatíva a panellakás Budapesten és a vidéki városokban egyaránt. A panellakások bérleti díja a fővárosban 200 ezer forint körül alakul.
Nincs már hova emelkedjenek az albérleti díjak, meg is torpant a drágulás
Fordulat jelei körvonalazódnak a kiadó lakások piacán a KSH–Ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, októberi adatai szerint: az országos átlagos lakbérek 0,5 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva, Budapesten pedig stagnáltak. Ez arra már elég volt, hogy az éves drágulás üteme országosan 8,5 százalékra, Budapesten pedig 9 százalékra lassult, de még így is jelentős.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.