Szélsőségesen alakult az idei felvételi, amelynek számait és trendjeit érdemes közelebbről is szemügyre venni, mert bár nagyon sokan jelentkeztek a felsőoktatásba, és a tavalyi pontrekord is megdőlt, jelentősek a ponthatárkülönbségek az azonos szakokra, ráadásul bőven vannak intézmények, szakok, ahová kifejezetten alacsony értékkel is be lehetett kerülni.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A kiindulópont, hogy 2011 óta nem jelentkeztek annyian a felsőoktatásba, mint az idén, 126 449-en – köztük akadt 74 és 75 éves is, aki tolmácsolást és germanisztikát kívánt tanulni, azaz tényleg nagy volt a lelkesedés. Ennek részint megterített, hogy ezúttal már nem volt központilag előírt feltétel az emelt szintű érettségi, noha a frekventáltabb szakokon az általa megszerezhető pontmennyiség miatt a gyakorlatban elengedhetetlen maradt.
A másik tétel, hogy eltörölték a központi minimumponthatárokat, bár az intézmények saját hatáskörben meghatározhattak ilyet. Az összesített jelentkezői létszámra nagyon is hatottak a könnyítések, mivel az idén olyanok is próbát tettek, akik a közelmúltban a korlátozások miatt kiszorultak a jelentkezői körből. Ez a szakértői vélemény szerint határozott és éles felsőoktatás-politikai stratégiaváltás, és sarkig kinyitotta a kapukat.
E két aprónak tűnő gesztus azt jelenti, hogy az idén először bárki, aki érettségizett, jelentkezhetett főiskolára-egyetemre. Ez önmagában releváns oktatáspolitikai lépés. Sőt, az európai és nemzetközi trendekhez közelebb áll, hiszen Nyugat-Európában és a tengerentúlon már évtizedek óta nem is tömeges, hanem általános felsőoktatásról beszélünk az érettségizettek körében
– nyilatkozta Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A Corvinusra a tavalyinál is több pont kellett
Hozzátette: mindez szép és perspektivikus távlatokat nyitott, hiszen 70 százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű felvett tanulók aránya és duplájára a 30 év felettiek száma. Ugyanakkor a könnyítésekben sok intézmény meglátta a lehetőséget, és rendkívül alacsony pontszámmal is felvett jelentkezőket, ami egyfelől hígulást eredményezhet néhány érintett szakterületen, másfelől extrém különbségeket produkált a ponthatárokban.
Miként a tavalyi, az idei csúcsot is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szak angol nyelvű képzése hozta: ide 2022-ben 478, 2023-ban 480 pont kellett bejutáshoz, azaz rendkívül csökkent a hibahatár az 500-as maximumot tekintve. A mind közül a legtöbb jelentkezőt vonzó gazdálkodás és menedzsment szakra viszont amíg a Corvinuson 456 pont kellett, addig a Budapesti Gazdasági Egyetemen elég volt 407 is.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Eduline oktatási szakhonlap gyűjtése szerint az ápolás és betegellátáson belül a gyógytornász szakirányra a Semmelweis Egyetemen 429, a Debreceni Egyetemen 372 pont kellett. A legnagyobb szórás a mérnökinformatikusoknál jelentkezett: e képzésre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 399, Kecskeméten, a Neumann János Egyetemen 269, a Miskolci Egyetemen pedig csak 242 pont kellett, utóbbi alacsonyabb, mint az eltörölt minimum, a 280.
Sok helyre mélyen 200 pont alatt is be lehetett jutni
Ráadásul ennél is mélyebben, 200 pont alatt is be lehetett jutni felsőoktatási intézményekbe, még államilag támogatott nappali képzésre is, összesen 13 ilyen szak van.
E szűrt és furcsa összevetésben a csúcsot a Gábor Dénes Főiskola gazdaságinformatikus és a Tokaj-Hegyalja Egyetem programtervező informatikus hallgatói jelentik, hiszen ők már 152 ponttal is bekerülhettek.
„Itt jól látszik a kísértés hatása. Nem egy intézmény mélyen 200 pont alatt, lényegében minden jelentkezőt felvett, akár a középiskolában és az érettségin is minden tárgyból elégségessel végző hallgatót. Nem esélytelen kísérlet, de példának okáért személyükben leendő pedagógusokra gondolva aggodalom is felmerülhet” – mondta Gloviczki Zoltán.
Fotó: Shuttesrtock
Kitért az ebből fakadó esetleges nehézségekre, így arra, hogy a magyar felsőoktatás nagy feladata a hatalmas lemorzsolódás csökkentése, ami a tárgyalt bővítő gesztussal nem látszik biztatónak.
Ráadásul szerinte a hazai felsőoktatás korábbi elitizmusa nemcsak politikai, hanem szakmai szinten is jelen van, azaz a főiskolai-egyetemi életünk nehezen birkózik meg azzal a helyzettel, hogy a húsz-harminc évvel ezelőtti szűk réteg helyett-mellett immár szélesebb, kevésbé motivált és felkészült, méréskelten „önműködő” hallgatói réteggel is találkozik.
A mennyiség rendben van, a minőség a kérdés
Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár beszámolója szerint az idén 94 785 jelentkezőt vettek fel, ami 28 százalékos emelkedés.
A szakmákat övező közhangulat dacára meglepően sokan jelentkeztek egészségügyi és oktatási képzésekre – pedagógusnak 10 514-en –, a ponthatárok azonban kevéssé biztatók, jellemzően kevéssel 300 fölött, és sokkal inkább alatta maradtak.
Üdvös a pedagógus szakokra való jelentkezés népszerűsége. Bár a közülük hagyományosan legnépszerűbb óvópedagógus-képzés a hagyományokkal szemben az idén nem került be az országosan legkedveltebb tíz szak közé, igen kedvezők a jelentkezési számok
– folytatta Gloviczki Zoltán.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az egyes szakokon a kiemelkedő, közepes és alacsony pontszámmal bekerülők aránya még nem ismert, ezért csak később derülhet ki, milyen a könnyítések révén felvettek sikeressége. Örömtelinek nevezte azonban, hogy a frissen érettségizők sem adják fel a reményt és a hivatástudatukat a pedagógus szakokat illetően.
Hűek önmagukhozAz Apor Vilmos Katolikus Főiskola sokszorosan ellenáll a divatnak, hiszen megtartotta főiskola mivoltát, ugyanakkor megfogalmazása szerint a bemeneti igényeket nem elengedve többszörözte meg a jelentkezői és felvett diákjai számát. „Gyakorlat- és szakmaközpontú képzést kíván nyújtani, emberi keretek és méretek között, a hallgatók személyére figyelve, és különböző karok, szakok alapítása helyett a választott területen a legkorszerűbb és legéletszerűbb szakmai minőség fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt” – mondta Gloviczki Zoltán. Az intézmény rektora hozzátette: pedagógusképző és embersegítő szakmákra koncentrálnak, a diplomásaiknak pedig szinte mindegyike a választott pályáján helyezkedik el. |
