A jegyzettámogatásból egy drágábbra sem futja...

A magyar felsőoktatásban -- kicsi a piac -- nem lehet nagy példányszámban tankönyveket-szakkönyveket előállítani, ezért a kiadók többnyire pályázati pénz segítségével adják ki kiadványaikat. Különösen a kisebb szakok, specifikus tudományágak tankönyveinek kiadása veszteséges, megfelelő támogatás nélkül egyik kiadó sem vállalkozna ezen területek ellátására, így óriási szerepe van a támogatási rendszernek.
Az idén nemcsak a pályázati támogatás nagysága (1999-ben 450 millió; 2000-ben 150 millió forint) változott meg, hanem a pályázati rendszer is. Korábban egy-egy könyv teljes nettó előállítási költségeinek legfeljebb 50 százalékára lehetett pályázni, ez évben a támogatási keret nagyobb részéből (120 millió forint) a nyertes kiadványok meghatározott számú példányát dotálta a szakmai kuratórium döntése alapján a szaktárca (a nyertes pályázónak vállalnia kell, hogy a kuratórium által meghatározott darabszámot az egyetemek, főiskolák könyvtárainak rendelkezésére bocsátják), a felsőoktatásban használható speciális szakkönyvek kifejlesztésére pedig 30 millió jut.
Sokkal hatékonyabbá és átláthatóbbá vált a változtatásokkal az új pályázati rendszer -- mondta Borbély Gábor, a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának igazgatója. Az idén több könyv kapott támogatást a tavalyihoz képest (276 helyett 292), ám az egy kiadványra jutó dotáció jelentősen csökkent (1,6 millió forintról 513 ezerre). Egy új szakkönyv előállítása legalább 4-5 milló forintba kerül, a könyvek nagy részét ráadásul több évig raktáron tarthatja a kiadó, mivel a következő évfolyamok csak akkor veszik meg, amikor majd azt a tantárgyat tanulják.
A szakkönyvek területén a háromezres példányszám már jónak számít, ám ez csak a legelterjedtebb, legnépesebb tudományágak esetében fordul elő. Az átlagos példányszám 1-2 ezres -- mondta lapunknak Lelkes Lajos, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének felsőoktatási tan- és szakkönyv tagozatának vezetője, aki hozzátette: a kisebb diszciplínák esetén egy új tankönyvre mindössze ötszáz példányban van szükség.
A támogatásoknak köszönhetően a magyar tankönyvek a nyugatiakhoz képest feleannyiba kerülnek, a hallgatóknak azonban így is drágák. A diákok évi hétezer forintos jegyzettámogatáshoz jutnak az államtól, ám ennek 30 százalékát "elveheti" az adott felsőoktatási intézmény jegyzetkészítés céljából. Egy-egy drágább tankönyv jóval meghaladhatja a hallgatók évi jegyzettámogatásának mértékét: egy anatómiakönyv például 10 ezer forintba kerül. Egy diák, ha csak a legszükségesebbeket is veszi meg, 20-25 tankönyvet vásárol egyetemi-főiskolai pályája ideje alatt, mintegy 100 ezer forintot kiadva ezekre. A hallgatók ezen felül rengeteget költenek szakkönyvek fénymásolására, ami felbecsülhetetlen kárt okoz a kiadóknak. A reprodukciós díj bevezetésétől a kiadók azt remélik, hogy valamit visszakapnak abból, amit a másolások miatt elveszítenek.