Csak annyi bizonyos, hogy dollártízmilliárdokért kelnek el fegyverek évente a világon. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) nemrégiben közzétett összegző jelentése 1999-ben 53,4 milliárd dollár értékű exportot állapít meg, amely folyamatos csökkenést mutat évek óta (1997-ben még 58 milliárd volt). Az első számú szállító továbbra is az Egyesült Államok az eladások közel felével, őt követi Nagy-Britannia 18,7, Franciaország 12,4 és Oroszország 6,6 százalékkal.
Más adatok azonban óriási eltéréseket tartalmaznak. Az amerikai kongresszus kutatási szolgálata 1998-ra 23 milliárd dollárra tette a világban gazdára lelt hagyományos fegyvereket. (Mivel a tömegpusztító eszközök exportja igen kis hányadot tesz ki a szigorú tiltások miatt, a különbség szembetűnő.) E jelentés 10,5 milliárd értékű amerikai üzletről számolt be két évvel ezelőtt. A lista második helyére Franciaország került 6,5 milliárddal, harmadikok az angolok 5,3 milliárddal. E trióé a világpiac háromnegyede.
Ellentmondóak az adatok az orosz kivitelről, de az valószínűsíthető, hogy az egykori szuperhatalomnak az elmúlt két évben sikerült javítania teljesítményén. Az amerikai kongresszusi számítás folyamatos csökkenésről tesz említést, 1998-ban 1,7 milliárdos mélypontra zuhanást regisztrálva az IISS két éve 2,8, tavaly 3,5 milliárd dollárt említ.
Az elmúlt évek egyik "sztárja" Németország volt. A német statisztikai hivatal az 1998--99-es évek közt 113 százalékos fegyver- és hadianyag-kiviteli növekedésről számolt be pár hete, amely tavaly mintegy másfél milliárd dollárnak felelt meg. Az ok a felfutó hadihajó-eladás. (Az idén egyébként a kormánykoalíción belüli ellentéten bukott meg egy 14 milliárd márka összértékű, ezerdarabos páncélosüzlet Törökországgal. A háttérben a zöldek azon törekvése áll -- ez az exportszabályok szigorításához is vezetett --, hogy az emberi jogokat megsértő államokba nehezítsék meg a fegyverértékesítést.)
Az elmúlt években folyamatosan esik a világ összesített fegyverexportja. Az ezt nem teljesen fedő rendelésállomány alakulása is ezt mutatja: 1991--94 között 130, 1995--98 között már csak százmilliárd dollár volt a megkötött üzletek értéke. A legnagyobb vásárló még mindig Szaúd-Arábia. Importjának értékére ugyan még azonos forrás (az IISS) is eltérő számot közöl, de az megállapítható, hogy tavaly legkevesebb hatmilliárdot költött fegyverekre; ez pár év alatt körülbelül ötvenszázalékos csökkenés.
Az elmúlt évekbeli, jelentős piacsoványodás több országot késztet törvénytelen kivitelre. Különösen sújtja a megrendelések mérséklődése az egykori szocialista országokat, amelyek alig képesek megújítani az elavult haditechnikai eszközöket, emiatt gyakran csak válságövezetben képesek fegyvert eladni. Tavaly derült ki, hogy egy cseh cég (orosz háttér-finanszírozással) a titkosszolgálat tudtával hat éven keresztül illegálisan exportált egyebek közt Iránba, Észak-Koreába.
A magyar kivitel értéke évek óta 15 millió dollár körül mozog esztendőnként, túlnyomórészben hazai új eszközök eladásával. Ám míg tíz éve háromnegyed részben híradó- és elektronikai berendezéseket, műszereket szállítottunk, ma inkább a kevésbé high-tech jellegű fegyverekre, lőszerre és lőporra van kereslet.