Kétborítékos közbeszerzés

Magyarország három év alatt mintegy 444 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást (40-50 százaléka csatornázás) tervez -- emlékeztet Vass Nándor, aki korábban tagja volt a Közbeszerzések Tanácsának is. Ennek jelentős része közpénzből -- államiból vagy önkormányzatiból -- valósul meg, így értelemszerűen a közbeszerzés hatálya alá kell tartoznia. A következő 8-10 évben pedig -- szakértői számítások szerint -- 2500-3000 milliárd forintot érhetnek el a környezetvédelmi beruházások. Tehát a külföldi támogatások befogadhatósága érdekében a közbeszerzési törvényből ki kell irtani a kiskapuk lehetőségét.



A helyettes államtitkár szerint a közbeszerzési eljárások törvényesen és a jogszabály szabta kereteken kívül is folynak. Ez utóbbi a rendőrség dolga -- mondja. A jelenlegi közbeszerzési törvény azonban önmagában is olyan visszaélésekre ad lehtőséget, amelyekhez esetleg nem is kell törvénytelenül cselekedni, és mégis jogtalan előnyökhöz juttat egyeseket. Miközben nálunk a nagy volumenű, beruházástípusú tendereknél is az a gyakorlat, hogy az "összességében legkedvezőbb pályázat" nyer, addig ez Nyugaton az ilyen beszerzéseknél ismeretlen.



A magyar közbeszerzési törvénynek van például egy olyan passzusa is, hogy az ajánlatok bontásakor ismertetni kell a pályázó nevét, székhelyét és az általa kért ellenszolgáltatást, illetve a vállalt teljesítési határidőt. Ez -- mondja Vass Nándor -- az jelenti, hogy a tenderbontás pillanatában minden jelen levő résztvevő tudja, hogy ki milyen áron indult. Tehát akit a bírálóbizottság bármilyen módon a jogszabályok betartásával ki akar hozni győztesnek, azt könnyen megteheti. Ezt -- a helyettes államtitkár szerint -- az európai uniós, illetve a világbanki elvárásoknak leginkább megfelelő, úgynevezett kétborítékos rendszer bevezetésével lehetne kiküszöbölni. Ennek az a lényege, hogy az egyik boríték a pénzügyi, a másik a műszaki ajánlatot tartalmazza. Az előbbi azonban az utóbbi értékeléséig nem bontható fel.



A műszakinál -- mint atlétikában az olimpiai selejtezőkhöz hasonlóan -- egy meghatározott pontszámot kell elérni. Aki ezt teljesíti, azt jelenti, hogy meg tudja oldani a feladatot, és így bekerül a második fordulóba (sportnyelven a döntőbe). Csak a döntős pályázók második borítékját bontják fel, és itt csupán az számít, hogy ki a legolcsóbb, akár egy euróval is. Ennél tisztább pályáztatás nincs -- véli Vass Nándor.



Szerinte az EU-konform pályáztatás bevezetése garanciát jelentene a köztisztviselők politikai függetlenségére is. Minél inkább olyan a versenyeztetés, amely kizárja egyes személyek befolyásolásának a lehetőségét, okafogyottá teszi a lobbizást, ezáltal pedig védi a köztisztviselőket az indokolatlan politikai támadástól.



Magyarország az EU révén nemcsak pénzhez jut, hanem versenyeztetési kultúrához is -- mondja Vass Nándor. Ezért bízik abban, hogy az uniós csatlakozásig a magyar törvényhozás szintjén mindenképp előrelépés történik, még akkor is, ha a mindenkori hatalomnak esetleg nehézséget okozhat a közbeszerzési törvény szükségszerű módosítása.

"A törvény visszaélésekre ad lehetőséget" A jelenlegi közbeszerzési törvény önmagában is olyan visszaélésekre ad lehetőséget, amelyekhez még esetleg nem is kell törvénytelenül cselekedni, és mégis jogtalan előnyökhöz juttat egyeseket -- mondta a Világgazdaságnak Vass Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium integrációs helyettes államtitkára. Az "összességében legkedvezőbb pályázat nyer" elve helyett a világbanki és az európai uniós gyakorlatban alkalmazott kétborítékos rendszert javasolja. Szerinte ennél tisztább pályáztatási rendszer jelenleg nincs. Magos Katalin-->