A kormány jelenlegi tervei szerint feles parlamenti támogatottságot igénylő jogszabályt alkotna "a szomszédos államokban élő magyarokról". Ezzel a címmel kerül a kabinet által decemberi keltezéssel előkészített tervezet a Máért december 13--14-ei ülése elé. Emlékezetes: a hónapok óta tartó előkészítés kezdeti szakaszában még a határon túli magyarok különleges jogállásáról volt szó, ami egyes szakértők szerint alkotmánymódosítást is feltételezett volna. A további ütemezés alapján a Máért jóváhagyása nyomán tavasszal kerülne a parlament elé a tervezet, s elfogadása esetén 2002. január 1-jével lépne hatályba.
A törvény hatálya alá eső személyeknek egy a kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv állíthat majd ki arcképes "magyar igazolványt", amelynek érvényessége öt évre szólna -- derül ki a Világgazdaság birtokába jutott tervezetből. A közokiratnak minősülő dokumentum birtokában lehet a kedvezményeket igénybe venni, illetve támogatásért folyamodni. A magyar szerv döntését megelőzően a szomszédos államban az ottani magyar közösségek által létrehozott ajánló szervezetnek kell ajánlást adnia.
A működését több ponton további külön jogszabályok megalkotásával biztosító törvény hatálya a tervezet alapján a hét szomszédos országban élő magyar nemzetiségű személyekre terjedhet ki. Az érintettek a meghatározott feltételek mellett lennének jogosultak egyes kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére, illetve bizonyos támogatások igénylésére.
A határon túli magyarokat a kultúra területén Magyarországon a hazai állampolgárokkal azonos jogok illetnék meg. A kedvezményezettek engedély alapján évenként három hónapig lennének foglalkoztathatóak, amely esetben társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Utóbbiért "cserébe" -- külön jogszabályban meghatározott körben -- egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.
Az érintettek Magyarországon belföldi utazáskor tömegközlekedési eszközökön kedvezményeket vehetnének igénybe. A hat évnél fiatalabbak és a 65-nél idősebbek korlátlanul utazhatnának díjmentesen. Évi négy alkalommal 90 százalékos kedvezmény illetne meg minden határon túli, a jogszabály hatálya alá eső magyart. Államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számú hallgató tanulhatna a magyar felsőoktatásban. A tervezet egyik érdekessége, hogy magyar felsőoktatási intézmények tagozatainak a szomszédos államokba történő kihelyezését is kilátásba helyezi a költségvetés terhére.
A Máért ülésén és a továbbiakban várhatóan az váltja ki a legnagyobb vitát, hogy a törvény "jogalanyának", azaz kedvezményezettjeinek körét a kabinet nem a jogszabályban, hanem egy külön javaslattervezetben határozná meg részletesen. Tabajdi Csaba, az MSZP szakértő politikusa szerint jogi és politikai nonszensz az elképzelés, mert így a határon túli szervezetekre hárulna nagyobb felelősség, holott a kedvezményezetti kör meghatározása a magyar fél feladata. A politikus egyetért a határon túliak ajánlattételi jogának biztosításával, de úgy látja, tisztázni kell, hogy ez meddig és mennyire terjedjen ki. Mellékletben kell megnevezni azokat a szervezeteket, amelyek ajánlattételre jogosultak -- tette hozzá Tabajdi Csaba. Az MSZP kész tárgyalni a tervezetről, amennyiben a hivatkozott kapcsolódó jogszabályok tervezeteit is megismerheti, s a kormányzat nyitottnak mutatkozik elképzeléseire -- mondta még a politikus.