Lehet Guggenheim Múzeumunk?

Görgey Gábor kulturális miniszter éppen a napokban írt alá 2,36 milliárd forintos együttműködési megállapodást Kiss Péter kancelláriaminiszterrel a hazai kulturális turizmus fejlesztéséről, s az első pályázatok hamarosan meg is jelennek. Éppen ebből a szempontból is fontos volna, ha Guggenheim Múzeum nyílhatna Budapesten, hiszen ez komoly vonzerőt jelenthetne azon turisták számára, akik úgy választanak úti célt, hogy döntésüknél az egyik fontos szempont a kulturális pezsgés. (A most zajló Budapesti Tavaszi Fesztivál is jó példa erre: felmérések szerint a rendezvénysorozatra érkező látogatók harmada-negyede külföldi, sőt: jelentős részük visszatérő vendég, aki éppen a világsztárokkal, valóban szenzációszámba menő programok sorával büszkélkedő fesztivál kedvéért érkezik ilyenkor hozzánk.)

Görgey Gábor lapunk kérdésére elmondta: a Guggenheim Múzeum egy-két kiemelkedő időszaki kiállítással együtt sok turistát vonzhatna Budapestre. Ráadásul óriási öröm, hogy László Csaba pénzügyminiszter nem egyszerűen támogatta ezt a tervet, hanem az egyik kezdeményezője is volt. Görgey Gábor hozzátette még, hogy különleges helyszín lehetne a hajdan volt Párisi Nagyáruház, amelyet ritka szép és múzeumi célra alkalmas épületnek tart.

Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára szintén örvendetesnek tartja, hogy nem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kell lobbiznia egy új múzeumért, hanem a pénzügyminiszter is támogatja az elképzelést. Medgyessy Péter tavaly őszi tengerentúli látogatásakor merült fel, hogy a magyar kormány örömmel venné, ha a világhírű Solomon R. Guggenheim Alapítvány Budapesten is múzeumot nyitna. Az, hogy az alapítvány a Rio de Janeiró-i javaslattal foglalkozik, nem jelenti automatikusan a magyar elképzelés elvetését, Rio de Janeiróból ugyanis korábban érkezett a felvetés az alapítványhoz. Valószínűleg hamarosan, még áprilisban Budapestre érkezik a Guggenheim egyik igazgatója.

Schneider Márta szintén úgy véli, a kultúránk komoly vonzerőt jelenthet. A tárca vezetői azt tervezik, hogy elhozzák majd hozzánk az április 22-éig az osztrák fővárosban látható nagyszabású kiállítást, amely Budapest és Bécs 1873 és 1912 közötti pezsgő időszakát, a robbanásszerű fejlődést, a párhuzamosságokat érzékelteti (VG, 2003. febr. 21., Menedzser). Mivel a korszak osztrák remekművei láthatók a bécsi múzeumokban, ezért az ottani kiállítási anyag jelentős része magyar művészek alkotása. Ám ha elhoznák Budapestre a tárlatot, akkor nálunk az osztrák művek szerepelnének erőteljesebben. Igaz, egy-egy valóban szenzációs kiállítás pénzbe kerül, a művek kölcsönzése mellett ezek utaztatási és biztosítási díja is tetemes, de egy tárlat megrendezése mégsem kerül súlyos milliárdokba, viszont vonzza az érdeklődőket - fűzte hozzá Schneider Márta lapunk kérdésére éppen egy remek budapesti kiállítás, Niki de Saint Phalle tárlatának megnyitóján.

Egyébként információink szerint több mint 100 városból keresték már meg az alapítványt. A budapesti ajánlathoz vázlatos koncepció készült, a konkrét művészeti tartalmat a leendő igazgatónak kellene majd kidolgoznia - ha lesz esetleg hazánkban Guggenheim Múzeum.