BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az elhízás egészséges és hatásos kezelése

Az elhízás kezelése a diétán, az életmód megváltoztatásán, a fizikai aktivitás növelésén és a gyógyszeres kezelésen nyugszik. Alapelv a kalóriabevitel csökkentése. Különböző képletekkel kiszámolható az energiaszükséglet. A hosszú távú testsúlycsökkentés érdekében a nők napi 1200, férfiak 1500 kalóriát tartalmazó diétát alkalmazzanak.

A nőket azért kell szigorúbban diétáztatni, mert kisebb izomzatuk révén - ezen keresztül történik az energialeadás - kisebb az energialeadás, mint a férfiaknál. A kalóriabevitel megítélésére nem mellőzhetők a kalóriatáblázatok, de bizonyos fokig tájékoztat, ha tudjuk, hogy 1 g szénhidrát 4,2, 1 g fehérje 4,2, 1 g alkohol 7,0 és 1 g zsír 9,2 kalóriát tartalmaz.

A nappali energiafelvétel elosztása sem közömbös, javasolt a 3-5-szöri étkezés, amellett az, hogy az ételek nagyobb részét reggel, illetve délben fogyasszuk el, s csak kisebb részét este, mert éjszaka a zsírok oxidációja, lebontása lelassul, a fizikai aktivitás is minimalizálódik, így amit este eszünk, abból több hasznosul.

Egy ilyen 1200-1500 kalóriás diétával heti 0,5 kg fogyás várható, ami kevésnek tűnik, de 1 hónap alatt 2 kg-ot, 6 hónap alatt 12 kg-ot is elérhet. Ez kb. azonos azzal a reális orvosi célkitűzéssel, amit 10 százalék testsúlycsökkenésben határozunk meg. Ennyi fogyás esetén ugyanis az elhízáshoz előbb-utóbb menetrend szerint csatlakozó másik három rizikófaktor, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a magas vércukorszint aránya is lényegesen csökkenhet.

Ennek jelentőségét mutatja, hogy a Szent Imre-kórház lipidrészlegén fogyókúrázó 1520 betegünk adatait feldolgozva azt találtuk, hogy az átlag 37-es BMI-s betegek 64 százalékának magas a vérnyomása, és 44 százalékának valamilyen vércukor-, 82 százalékának pedig valamilyen lipideltérése volt, és minden 3. betegben a négy fő rizikófaktor - a négyes fogat - egyszerre jelen volt (metabolikus szindróma).

A kalóriabevitel korlátozását az orvosi szakma egyértelműen szükségesnek tartja. Ugyanakkor régi vita folyik arról, hogy ezen belül a zsír fogyasztását, a szénhidrát fogyasztását, vagy mindkettőt korlátozni kell-e. A fehérjefogyasztás és a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonafélékben lévő rostok fogyasztása minden diéta szerint ajánlott. A zsírfogyasztás csökkentése kiemelten előnyös a magas koleszterin-, magas triglyceridszint esetén. Kiderült azonban, hogy a nyugati országokban az elmúlt két évtizedben bevezetett állati eredetű zsírok fogyasztásának csökkentése ellenére az elhízás gyakorisága nem csökkent, hanem igen jelentősen növekedett. Ezt részben azzal magyarázták, hogy az emberek zsír helyett szénhidrátot fogyasztottak, a fizikai aktivitást nem növelték megfelelően, így új probléma keletkezett; az elhízás és vele a cukorbetegség gyakoriságának a növekedése.

Az Atkins-diétának nevezett fogyókúrás étrend most újra az érdeklődés középpontjába került. Komoly tudományos folyóiratokban közölt cikkekben, 2 precíz vizsgálat alapján bizonyították, hogy a napi 20 g szénhidrát fogyasztását engedélyező Atkins-diétával elért testsúlycsökkenés, összehasonlítva egy zsírszegény, szénhidrátdús diétával elért eredménnyel, 1 éves időtartamban meghaladta azt. Az Atkins-diétát - a vele elért rövid távú jó eredmények ellenére - orvosilag nem ajánljuk, hiszen mintegy 10 hétig a diétázók maximum csak 60 g szénhidrátot fogyaszthatnak, mely mellett egy ún. ketózis állapot áll fenn, mely acetonos lehelettel és a vizeletben aceton megjelenésével jár együtt, s ritmuszavarra és egyéb szövődményekre hajlamosíthat.

Az elhízás diétás kezelésében ma is a kalóriafogyasztás csökkentése az elsődleges, emellett mérsékelni kell az állati eredetű zsír bevitelét. Különösen a vércukorproblémákban szenvedőknél, vagy sok rizikófaktorral társult elhízás esetén a szénhidrátbevitelt is korlátozni kell. Azonban különbséget kell tenni a szénhidrátok között a szerint, hogy milyen gyorsan szívódnak fel a bélrendszerből. Kedvezőtlennek tartják az ún. magas glikaemiás indexű szénhidrátokat, melyek a cukorhoz hasonló gyorsasággal szívódnak fel. Ilyen például a burgonyapüré, a méz, a cukros üdítőitalok, a különböző pelyhek, valamint a fehér kenyér és a tészták. Kevésbé gyorsan szívódnak fel a hüvelyesek, a bab, a borsó, a lencse, mogyoró és szénhidráttartalmuk miatt a korpás müzlik és a különböző zöldségek.

A Szent Imre-kórház osztályára bevezető fogyókúrára kerülnek az elhízottak. Napi 500-800 kalóriás diéta mellett 1 hét alatt átlagosan 4 kg-ot fogynak. Ezalatt belgyógyászati, hormon-, kardiológiai kivizsgálás történik, és a talált rizikófaktorokat is kezelésbe vesszük. Emellett csoportfoglalkozással, videofilmekkel kiképezzük pácienseinket a hosszú távú diétára. Ez a diéta 1200 vagy 1500 kalóriás étrend, de az összenergia-fogyasztáson belül a zsiradékot 30 százalékra, a szénhidrátfogyasztást pedig 40-50 százalékra kell csökkenteni. A szénhidrátfogyasztás menynyisége napi 120 g körül lesz.

A fizikai aktivitás nélkülözhetetlen a testsúlycsökkentési programban, az ezzel elért fogyás kizárólag a zsírszövetből történik, 2-3 napig is fokozhatja az energialeadást és javítja a szervezet általános állapotát. Az elhízás elleni gyógyszerek nagy része, a központi idegrendszert izgatva, súlyos mellékhatást okozott, így nem is alkalmazzák azokat. Jelenleg két gyógyszer van forgalomban. Egy sibutramin hatóanyag-tartalmú szer, mely a telítettség érzését növeli. Mellékhatásként enyhe pulzus- és vérnyomás-emelkedés előfordulhat, ezért szív- és érrendszeri betegségeknél nem ajánlott. A másik, az orlistat hatóanyag-tartalmú szer az elfogyasztott zsírok felszívódását gátolja, azok 30 százaléka kiürül a széklettel, így napi 3-400 kalóriával kevesebb zsírhasznosulás is elérhető. Amennyiben azonban nem tartanak zsírszegény diétát mellette, a zsírok távozása kellemetlenségekkel járhat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.