Pótlólagos tőkebevonás
A két legfontosabb devizában - svájci frankban, illetve euróban - felvett hitelek javára jelenleg fennálló közel 10 százalékpontos kamatkülönbözet ugyanis túl magas ehhez. Néhány szempont, amelyekre hitelfelvételkor a hazai, forintban gazdálkodó vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük:
A vállalkozások szinte kizárólag változó kamatozású hitelhez juthatnak, melyek kamatai leggyakrabban az adott deviza - a kamatfizetés (és törlesztés) periódusával megegyező - bankközi kamatlábához igazodnak. Hitelnyújtás esetén a bankok ezt a kamatbázist növelik meg az ügyfél nagyságrendjétől és hitelképességétől függő, azonban a felveendő hitel devizanemétől általában független 1,5-2,5 százalékos kamatfelárral. Így alakul ki a svájci frankban felvett hitelek 2-3, az euróhitelek 3,5-4,5, illetve a forinthitelek jelenleg 12-14 százalékos kamatszintje.
A kamatok jövőbeni alakulásából fakadó bizonytalanságot tehát pusztán a devizanem megválasztásával nem szüntethetjük meg. A kamatkockázatra való tekintettel azzal kell tisztában lennünk, hogy az elmúlt időszakban a forintkamatok szintje igen változékonynak bizonyult, azonban középtávon - az euróövezethez való csatlakozás közeledtével - csökkenő tendenciát mutat. Mindez a jelenlegi kamatkülönbözet mérséklődését vetíti előre, mivel az eurókamatok szintje stabil, a svájci frank pedig néhány hónapja tartósan elmozdulni látszik a történelmi mélypontot jelentő értékről.
Devizában történő hitelfelvétel esetén a forintban gazdálkodóknál azonban az előzőeken túl is felmerülnek jelentős kockázatok, illetve költségek. A rendszeres devizaforgalommal nem rendelkező vállalkozók ugyanis forintban kénytelenek fizetni a hitel kamatait és törlesztését is. Ha a fizetések esedékessége idején a hazai valuta árfolyama az adott devizával szemben gyengébb, mint a hitel felvételekor volt, többletkiadás keletkezik. Ez különösen akkor lehet igen jelentős, ha a hitel valamilyen okból kifolyólag nem újítható meg (például beruházási hitel esetén, vagy ha a bank eláll a rulírozó jellegű hitel megújításától), s a hitelöszszeg törlesztésére is sor kerül.
Amennyiben például a svájci frank kamatának egy százalékpontos növekedésével egy időben a forint árfolyama meghaladja a 180 forint/frank értéket, akkor egy svájci frankban felvett devizahitel törlesztése már kedvezőtlenebb lehet, mint forinthitel esetén. A hazai valuta ilyen mértékű, 12 százalékos gyengülése azonban korántsem zárható ki, ha az elmúlt néhány hónapot meghaladó időszak adatait elemezzünk. Egy euróban felvett devizahitel esetében sem érhetné váratlanul a hitelfelvevőket, hogy esetleg előnytelen üzletet kötöttek: ehhez - az euró kamatszintjének némi emelkedését feltételezve - "csupán" 270 forintos árfolyam szükségeltetik - ez legutóbb az idén januárban fordult elő.
Gyakori eset, hogy az értékesítés vagy beszerzés céljából a külpiacokon is megjelenő, s euróban bevételi többlettel bíró vállalkozások a legkedvezőbb kamatkondíciókra tekintettel svájci frankban vesznek fel hitelt. Így még a svájci frank/euró keresztárfolyam ingadozásából fakadó kockázatot is vállalniuk kell - holott az euróban felvett hitel sokkal kevésbé van kitéve az árfolyamkockázatnak.
A kockázatok mellett azonban többé-kevésbé előre kalkulálható többletkiadásokkal is számolniuk kell a devizában hitelt felvevő banki ügyfeleknek, hiszen a bank forintban történő folyósítás esetén vételi, míg törlesztés és kamatfizetés alkalmával eladási árfolyamon konvertál, ami néhány százalékkal megemeli a hitel költségét. Nem tervezett kiadás származhat továbbá abból, hogy a hitelkeret a devizahitelek esetében is általában forintban áll fenn. A forintárfolyam gyengülése ugyanis annak túllépéséhez vezethet, ilyenkor pedig a bank az ügyfél bankszámláját általában megterheli a különbözettel.
Összefoglalásként megállapítható: egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is megtakarítás érhető el, ha devizában veszünk fel hitelt. A kamatkülönbözet várható csökkenése felértékeli az árfolyamváltozások jelentőségét, így hitelfelvételkor ezen változók lehetséges ingadozásának a vállalkozás pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásait érdemes számításba venni.
