Barátság-ügy: eljöhet az Adria-vezeték főpróbája, két dolgot is tehetnek Magyarországgal a horvátok – az Orlen lesz a nevető harmadik?
Máig nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken Magyarországra és Szlovákiába a hivatalos közlések szerint. A csőnek az ukrajnai Brodi közelében lévő szakaszát érte január 27-én orosz támadás Szergej Szibiha ukrán külügyminiszer feburár 12-be bejelentése szerint, a tüzet 10 nap alatt oltották el.
Ám az ukránok nem közölték a legfontosabbat: a javítás időigényét és a szállítás újraindításának várható időpontját. Még furcsább, hogy az esetről az ukrán sajtó már január 27-én beszámolt, ám abban még csak a Naftogaz nyugat-ukrajnai létesítményei elleni orosz támadás szerepel, amelyben olajtermékek gyulladtak meg. A Barátság a cikkben mint az ugyanott, azaz „Brodi közelében elhaladó kőolajvezeték” jelenik meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter így az olajcsap szándékos elzárásáról és arról beszélt vasárnap reggel a Kossuth rádióban, hogy a Barátság meg sem sérült. Műszakilag a cső üzemkész, de olaj az ukrán vezetés politikai döntése miatt nem érkezik rajta. Szijjártó Péter kijelentette, hogy adott helyzetben Magyarországnak és Szlovákiának növelnie kell az olajbehozatalt az alternatív útvonalon, az Adria vezetéken. Erre vonatkozó kérését Denisa Sakova szlovák gazdasági miniszterrel együtt, levélben jelezte a horvát kormánynak.
A TASZSZ orosz hírügynökség több olajipari forrás február 13-i közlése alapján azt írta, hogy az olajtranzitért felelős Ukrtransznafta műszakilag készen áll az olajszállítás újraindítására a Barátság (Druzsba) vezetéken, de az újraindítást a vállalat vezetése nem engedi. Az ukrán vállalat e forrás szerint is már február 6-án felszámolta a Brodiban lévő termelő- és szabályozóállomáson a vészhelyzetet, csak a szivattyúzást nem indította be.
Vizsgázna végre az Adria
Tehát most Zágrábban mérlegelik a magyar és a szlovák kérés teljesíthetőségét. Ám, mint egy forrásunk felhívta a figyelmet, a történet itt többesélyessé válik. Az alaphelyzet az, hogy az Adria vezetéket üzemeltető Janaf társaság – vele a horvát költségvetés – nagyon is rá van utalva a magyarországi és a szlovákiai kőolajigény kielégítésére, mert megcsappantak a fő megbízójától, a szerbiai NIS-től kapott rendelések a NIS finomítóját sújtott amerikai szankció hónapjaiban.
Ha a Janaf úgy dönt, hogy eleget tesz a magyar és a szlovák kérésnek, akkor végre az is kiderülhet, hogy az Adria valójában mennyi olaj továbbítására képes, ezzel kapcsolatban ugyanis a nyáron egymásnak ellentmondó magyar és horvát vállalati nyilatkozatok jelentek meg.
A helyzet pedig a következő miatt kétesélyes:
- Bár az uniós szankciók tiltják a tengeren szállított, orosz eredetű kőolaj továbbeladását, ez a tilalom Magyarországra és Szlovákiára nem vonatkozik. Vagyis beérkezhet a megrendelt tétel Novorosszijszk és Omisalj kikötőjén, majd az Adria-vezetéken át is a feldolgozókba a magyar és a szlovák kérésnek megfelelően. Végül is a Horvátországból történő szállítás már az unión belül történik.
- A Janaf megítélheti úgy is, hogy mivel Omisaljba még az EU-n kívülről érkezne az orosz olaj, azt nem is tranzitálja a szárazföld belsejébe. Kikötheti, hogy csak nem orosz olajat juttat Magyarországra és Szlovákiába. Ez utóbbi esetben a Mol hátrányos, de nem teljesen kezelhetetlen helyzetbe kerülne. Továbbá ne felejtsük el: mindkét importőr ország 90 napos tartalékkal rendelkezik.
Az Orlen lehet a nevető harmadik
A Világgazdaság korábbi felvetése szerint Ukrajnának nem érdeke a Magyarországra útnak indított orosz olajszállítmányok feltartása, mert a Moltól is éppen orosz olajból előállított gázolajat vásárol, mindenekelőtt a harckocsijaihoz. Forrásunk szerint azonban ez nem mondható ki ilyen sarkosan. Ukrajna vásárolhat máshonnan is gázolajat. Elsőként Lengyelországból, ahol az Orlen feltelhetően kész a nagy ukrán megbízás kielégítésére, vagy már meg is növelte ezen exportját.
Nem transzparens az olajszállítás, nem látjuk, mi történik a Barátsággal
Több dolog is nehezíti tehát helyzet átlátását: ezek
- a szállítás újraindítására vonatkozó ukrán közlés hiánya,
- bármilyen, az esethez kapcsolódó hivatalos orosz közlés elmaradása,
- a Mol nyilatkozata, a Világgazdaság is várja a társaság válaszát.
Talán a Mol nyilatkozatának a hiánya mond legtöbbet. Ha ugyanis érdemi olajellátási zavar lenne Magyarországon, akkor azt a Mol – mint tőzsdecég is – bejelenti. Egy ilyen zavar azonban az Adrián történő import felfuttatásával el is kerülhető.
Az ügy kapcsán Balogh József energiapiaci szakértő megismételte lapunknak korábbi megállapítását: az áram- és a gázszállítással ellentétben, amelyről bárki folyamatosan elérheti az információkat, az olajszállítás nem transzparens. Valójában nem tudjuk, honnan, hová, mennyi olaj érkezik, csak bejelentésekre hagyatkozhatunk.
Mindazonáltal, feltételezve, hogy Ukrajna azon dolgozik, hogy mielőbb újraindítsa a szállítást a Barátságon, akár kérhet is segítséget a tranzitban érdekelt magyar féltől, illetve magyar részről is születhetne ilyen felajánlás. Ez nem teljesen életszerűtlen: a Mavir is küldött segítséget a háborúban megrongálódott ukrán áramhálózat javításához. Bár a Világgazdaságnak arról nincsl információja, hogy a magyar rendszerirányító milyen szerepet vállal az ukrajnai villamosenergia-infrastruktúra háborús kárainak felszámolásában, de ismert, hogy közös érdek az ukrán áramrendszer működőképességének fenntartása: a nyári hónapokban nagy mennyiségű áram érkezik Ukrajnából, ahová télen még nagyobb tételeket exportálnak a magyar áramkereskedők.
Ajánlott videók
Barátság-ügy: eljöhet az Adria-vezeték főpróbája, két dolgot is tehetnek Magyarországgal a horvátok – az Orlen lesz a nevető harmadik?
