Vallásháború Ukrajnában: Zelenszkij átállna a nyugati karácsonyra és újévre - szakítana a pravoszláv hagyományokkal, de ez nem fog menni

Tíz éve, 2016 februárjában találkozott a havannai José Marti Nemzetközi Repülőtéren Ferenc pápa, a világ katolikusainak első embere és a moszkvai Orosz Pravoszláv Egyház (RPC) feje, Kirill pátriárka. Több mint ezeréves egyházszakadás (1054) után először találkozott, beszélt egymással két ilyen magas rangú egyházi méltóság, a Vatikán és az RPC feje. 

Zelenszkij ukrán elnök ukázban utasította országa pravoszláv vallású polgárait, hogy eztán vessék el a karácsony (és az új év) régebbi, a pravoszláv naptár szerinti időpontokban való megünneplését (január 6. és 13.), ehelyett ünnepeljenek együtt a római katolikusokkal és a reformátusokkal december 24–26-án és december 31.–január 1-jén. Zelenszkij ezzel is demonstrálni akarta, hogy Ukrajna Európához tartozik.

Zelenszkij az „orosz”

Hogy hány ukrán család fogadta meg az elnöki utasítást – nem tudjuk. A Kijev-Bankovaja- (a Zelenszkij-vezetés) közeli média nem foglalkozott a témával. Vélhetően azért nem, mert az oroszellenes lépésnek szánt, de a hitéletet érintő kérdésben az ukrán emberek nem tartották illetékesnek a más anyanyelvű Volodimir Zelenszkijt, akinek életrajzírói szerint orosz volt az anyanyelve, a szovjetunióbeli Krivoj Rog (ukránul Krivij Rih) városban születt, és csak elnöksége alatt tanult meg rendesen ukránul – ez a kiejtésén a mai napig érződik.

A téma a háborús helyzetet figyelembe véve sem nevezhető másodlagosnak. Az egyszerű ukránok nagyon vallásosak. Ezt a második világháborúban az ukrán parasztházakból a 2. Magyar Hadsereg katonái által „elhozott” ikonok nagy száma is jelzi. Ám a mértékadó, többé-kevésbé megbízható információk száma a témában nagyon csekély. 

A Kijevben működő, kormányközelinek tekintett Ukrán Szociológiai Intézet (KIIS) 2022-es felmérése szerint 

• a lakosság 85 százaléka vallja magát kereszténynek. 
• Ebből 72 százalék keleti Ortodox (pravoszláv), 
• 9 százalék, döntő többségben (a 9-ből 8 százalék) Nyugat-Ukrajna görögkeleti katolikus közösségeinek a tagja, és csak 
• 1 százalék római katolikus. 
• A protestánsok és a többi keresztény gyülekezethez tartozók száma a hívő lakosságrész 4 százaléka. 

A szovjet hagyományok is élnek még

Ráadásul az ukránok megtartottak sok, a szovjet időkben kialakult szokást, például a karácsonyi bevásárlást, amikor a moszkvai vezetés kiadta az ukázt, töltsék fel a boltok árukészletét a karácsonyi ünnepek előtt. Tehát a jónép kihasználta a lehetőséget, összekötötte a kellemest a hasznossal, feltöltekezett „deficites” (akkoriban ott a Szovjetunióban így hívták a hiánycikkeket) árukból, értékesebb ruhadarabokból, ékszerekből, trópusi gyümölcsökből, speciális édességekből. Az idősebb generáció Magyarországon is emlékezhet erre. 

A karácsony (ukránul Rizdvo) megünneplésének többfajta nézete is van. 

• Egyfelől a vallási csoportok közti megértés vagy éppen ellenségeskedés kifejeződése, 
• másfelől az önálló „ukrán” karácsonyünneplés elterjesztése. 
• Harmadrészt a történelmi tény, az „orosz” dominanciájú pravoszláv egyházról való leválás, az önálló „ukrán” pravoszlavizmus kialakítása. 

Harc a vallási befolyásért 

Még a kijevi hatóságok által támogatott ukrán pravoszlavizmus technikai részei, az egyházi struktúrák sem egységesek. Harcolnak egymással a befolyásért, a hatalomért, a hívőkért. Két alapformájuk létezik: 

1. Ukrajna Pravoszláv Egyháza (PCU), autokefál (Moszkvától levált, független, ukrán vezetésű) szervezet, amely 2018-ban kapott tomoszt (írásos rendeletet) erről Bartholomeótól, a konstantinápolyi (isztambuli) patriarchátus fejétől. Őket támogatja a kijevi kormány. (A patriarchátus ebben a pravoszlavizmus témakörben egyházi igazgatási körzetet jelent.)
2. Ukrán Pravoszláv Egyház (UPC MP), ahol az MP a Moszkvai Patriarchátust jelenti. Maga az egyház 2022-ig (az Ukrajna elleni oroszországi támadásig) a moszkvai pravoszláv patriarchátus kötelékébe tartozott, „széles körű autonómiával”. Ezt követően az UPC MP függetlenségi nyilatkozatot tett, de kánonjogi státusza a mai napig vita tárgyát képezi. Hatalmas visszaesést jelentett a moszkovita UPC MP-nek, amikor az ukrán biztonsági szolgálatok felfedezték, hogy 

A béketárgyalás a pravoszláv vallásról is szól majd 

Zelenszkj 2025 júliusában drámai módon megszorította a kötelet az UPC MP nyaka körül. Ehhez az apropót az SZBU (az Ukrán Belbiztonsági Szolgálat) szolgáltatta, amikor bejelentette, hogy a belbiztonsági szolgálat anyagai alapján Zelenszkij elnök 2025. július 2-án megfosztotta ukrán állampolgárságától az UPC MP fejét, Onufrij metropolitát (polgári nevén Oreszt Berezovszkijt). 

A vallási hovatartozás az oroszok és az ukránok számára is identitásképző tényező. A béketárgyalások során így nemcsak az ütközőzónákra, a területek oda-vissza csatolására, a béke katonai-biztonsági feltételeinek megteremtésére helyeződik a hangsúly, hanem vallási-nyelvi, identitásbeli kérdésekre is.