Előnyben az azonnali juttatások

A béren kívüli juttatások közül a tavalyi „nagy kedvenc” az egészségpénztár volt, a dolgozók előszeretettel választották ezt a formát, hiszen ennek keretében azonnal hozzájuthattak pénzükhöz. Az év eleji jogszabályi változások azonban átrendezték a helyzetet, hiszen jócskán szűkült a munkáltatói hozzájárulás plafonja; s ez a cégeket is juttatási rendsze-rük újragondolására ösztönöz-te. A legnagyobb vesztesnek alighanem az egészségpénztárak tekinthetők – mondta Váradi Péter, az Axa Egészségpénztár ügyvezetője. Esetükben ugyanis az adómentes munkáltatói hozzájárulás mértéke 2007-től a minimálbér 20 százalékára csökkent.

Hogyan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez a vállalatok? Abban ugyan hasonló a piaci szereplők tapasztalata, hogy a munkáltatói partnerek nem bontották fel szerződéseiket, sőt, egyes kasszáknál a taglétszám dinamikusabb növekedéséről számoltak be, ám a befizetéseket illetően már vegyes a kép. Az Axa Egészségpénztárnál például a cégek többsége továbbra is megtartotta az egészségpénztári juttatási formát, ám ezt nem tagdíj-hozzájárulás, hanem adomány formájában fizeti be. Az Erste-Harmónia Egészségpénztárnál ugyanakkor a munkáltatók a támogatás maximális mértékeként az adó- és járulékmentesen adható limitet határozták meg, míg a Generali Egészségpénztárnál – mint Bauer Éva, az igazgatótanács elnöke rámutatott – a munkavállalóknak csak töredéke módosította a szerződést. A vállalkozások érezhető hányada az adómentesen adható befizetések limitjére módosította befizetéseit, az egészségpénztár esetében pedig a felhasználás az egyszeri nagy értékű vásárlások irányából a mindennapi kis összegű fogyasztás felé tolódik (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök) – hangsúlyozta Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója.

Az MKB Egészségpénztárnál a befizetések 10-15 százalékos csökkenése tapasztalható, ez többnyire a kkv-kat jellemzi – számolt be Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár elnöke, míg a nyugdíjpénztárnál ilyen jellegű mérséklődés nem tapasztalható. Az Allianz Hungária Egészségpénztárnál a munkáltatók közel felénél, amelyek magas hozzájárulást vállaltak, most a limitnek megfelelően módosították azt. A nyugdíjpénztár esetében az Allianznál nem érzékelték a munkáltatói hozzájárulások számottevő változását.

Az egészségpénztárakat érintő még szigorúbb megszorítások hatására elvileg nagyobb arányú tagdíjbevételre számíthatnak a nyugdíjpénztárak Ludvai Judit, az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint, s meglátása szerint ezt az elmozdulást segítheti a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos utóbbi időben tapasztalható kommunikáció is, bár úgy véli az adómentes határ (32 750 forint) nem olyan komoly összeg, ami érdemben támogathatja az öngondoskodást. Hasonló tendenciára számít Lehoczky László is, mondván, szemben az elmúlt évekkel, az idén ismét a nyugdíjpénztári befizetések felé billenhet a mérleg nyelve.

Az általános megszorítások miatt az érdeklődés ugyanakkor könnyen az azonnal hasznosítható juttatások felé fordulhat – hangzik a piaci szereplők véleménye. Többek között az üdülési csekk is ennek köszönheti népszerűségét, amely az egészségpénztárak számára az egyik legnagyobb konkurenciát jelenti. A kis- és középvállalkozások a béren kívüli juttatási formák közül a leginkább a hideg-meleg étkezési utalványokat, a tömegközlekedési bérletet és az üdülési csekkeket alkalmazzák, ezekhez képest lényegesen alacsonyabb az egészség- és a nyugdíjpénztári szolgáltatások elterjedtsége – fogalmaztak a K&H Banknál, ez meglátásuk szerint azt is jelzi: a munkavállalók azokat a formákat részesítik előnyben, amelyek a mindennapi megélhetést támogatják.

A jelenlegi környezetben hogyan érdemes a vállalatoknak optimalizálni juttatási rendszerüket? A legfontosabb, hogy olyan béren kívüli juttatásokat nyújtson a munkáltató, amely egyfelől a munkavállalók, másfelől a cég számára a közterhek szempontjából a lehető legkedvezőbb – hangzik a válasz. Ennek legátfogóbb rendszere a cafeteria, amely biztosítja, hogy a cég által rendelkezésre bocsátott keretösszegből minden munkavállaló a számára legkedvezőbb juttatásokat válassza ki – fogalmazott Ludvai Judit. Egy cafeteria-rendszerben az optimális juttatási keret akár a fizetések 10-15 százalékát is elérheti. Az érdeklődés a cafeteria irányába láthatóan nő a kis- és középvállalók körében is, Bauer Éva szerint többen igyekeznek béren kívüli juttatási rendszerrel fedezni a 2007. évi béremeléseket. Negatívumként említi, hogy a kkv-szektor egy szeletében tovább nőtt a fekete kifizetések aránya, egy másik szeletében pedig a tervezett személyi kiadások teljes büdzséjét „elvitte” a 2007-es évben a bérminimumszint növekedése és a telefonhasználat egy részének természetbeni juttatásként való kezelése. FB

2. A Generali-Providencia Company Care termék- és szolgáltatási kínálata szempontjából a rövid és hoszszú távú munkáltatói gondoskodást ötvözi, tartalmaz egészségpénztári munkáltatói támogatást, valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási formát és baleset-biztosítási csomagot is.

3. A K&H Bank pedig komplex munkavállalói juttatáscsomagot kínál az érdeklődőknek, amely igen széles palettát fed le, ráadásul a rugalmasságot is megadja, hiszen egyénre szabható.

2. A Generali-Providencia Company Care termék- és szolgáltatási kínálata szempontjából a rövid és hoszszú távú munkáltatói gondoskodást ötvözi, tartalmaz egészségpénztári munkáltatói támogatást, valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási formát és baleset-biztosítási csomagot is.

3. A K&H Bank pedig komplex munkavállalói juttatáscsomagot kínál az érdeklődőknek, amely igen széles palettát fed le, ráadásul a rugalmasságot is megadja, hiszen egyénre szabható. A béren kívüli juttatások előnyei Ezer forint béremelés a közterheivel együtt több mint 1300 forintjába kerülne a cégnek, és ebből a munkavállaló mindössze nettó 470 forinttal gazdagodik, ha bérként kapja a kifizetést.

Ezzel szemben 1000 forint adómentes tagdíjátvállalás esetén egy nyugdíjpénztári tag egyéni számlájára az éves befizetésétől függően akár 980 forint is kerülhet úgy, hogy sem a munkáltató, sem az ügyfél nem fizet egy forintnyi adót vagy járulékot sem.

Vagyis a bérfejlesztésre szánt 3-6 százalék körüli növekményt érdemesebb cafeteria keretében elkölteni, mintsem béremelés formájában igénybe venni.-->