Az ásítás hűti az agyat – télen-nyáron

Az ásítás nem csak a fáradtság jele lehet, az éberséget is szolgálhatja, mert ha kitátjuk a szánkat, azzal hűtjük az agyunkat – vélik amerikai kutatók. A mérések szerint az ásítással növeljük a vérnyomást, valamint többet ver a szívünk is, ezáltal a „gondolkodó szerv” vérellátása javul.

A Spiegel Online egy amerikai pszichológiai szaklapot idéz, amely New York állam egyeteme munkatársainak cikkét közölte. Andrew és Gordon Gallup első kísérlete alkalmával 44 diákot tesztelt azt vizsgálva, vajon az egyes légzési technikák befolyásolják-e az ásítás „fertőző” hatását.

A kísérletben részt vevőknek ezért csak orron vagy csak szájon át lehetett levegőt venni. Az orron át lélegzőket is két csoportra osztották, a másodikban lévőknek orrcsipeszt helyeztek el a szaglószervén. Egy negyedik csoport tagjai tetszés szerint vehették a levegőt. A diákoknak rövid videofelvételeket mutattak, amelyeken emberek nevettek, közömbös arcot vágtak vagy ásítottak, és a kutatók számolták, hogy közben hányszor ásítottak a résztvevők. A kizárólag orron át lélegzők csoportjában senki nem ásított, miközben a többi csoportban csaknem a résztvevők fele igen. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az orron át való légzéskor a vér a szaglószerv belsejében lehűl, s így nem igényel további hűtést például az ásítás segítségével – írják a kutatók.

Egy másik kísérlet során ugyanazokat a filmeket vetítették le, miközben a nézőket arra kérték, hogy hideg vagy meleg, illetve szoba-hőmérsékletű csomagot szorítsanak a homlokukhoz. Akiknek a hideg csomag jutott, azoknak nem kellett ásítaniuk. A másik két csoport tagjai egyharmadának viszont igen. Az eredményekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az ásítás az agy hőszabályozásának eszköze, és a környezet hőmérséklete éppúgy hatással van rá, mint a bonyolult logikai feladatok. Akinek tehát hideg fejre van szüksége, nyugodtan ásítson – írja a német hetilap online változata. vg