Az aranykonvoj visszája: elkeseredetten harcol a hatalmas ország – csak be ne jöjjön az arany
Mindenki szeretne egy kis aranyat – gondolnánk, ahogy az ukránok is elkeseredetten követelték vissza az aranykonvoj tartalmát (és végül fellélegezhettek, mielőtt bosszúért kiáltottak). A "mindenki" azonban, kiderült, erőteljes túlzás, ha egyszer egy hatalmas ország – történetesen a világ legnépesebbje – nem áldásnak tekinti a sárga fémet, hanem átoknak. Nem úgy az ország lakói – és pont erről szól a meglepőnek tetsző történet.
India tovább szigorította az országba irányuló aranyimport szabályait, miközben Narendra Modi miniszterelnök fokozza erőfeszítéseit a rúpia védelmére a közel-keleti háború közepette – ezt a Bloomberg hírügynökség jelentette, kormányzati közleményre hivatkozva.
Az intézkedés lényege,
- hogy nem lehet csak úgy autószámra szállítani a határon túl az aranyat. Nem Indiából ki, hanem a másfélmilliárdos országba be. A 100 kilogrammot (220 fontot) meghaladó aranyimport előzetes engedélyhez lesz kötve.
- Ez se elég azonban. A dokumentum szerint további importengedélyeket csak abban az esetben adnak ki, ha az importőr az érintett mennyiség legalább 50 százalékát – exportálja.
India háborúja az arany ellen és egy elképesztő alapvetés – rosszabb, mint a pestis
Nem is ezzel kezdődött.
India új importengedélyezési szabályai néhány nappal azután lépnek életbe, hogy a kormány már több mint a duplájára emelte az arany- és ezüstimport vámját – emlékeztet a jelentés.
Dehát ez meg hogy lehet? Nálunk inkább azt szoktuk meg, hogy el lehet dicsekedni az állami aranytartalékkal, ha elég nagy és nőtt. A magánember pedig végképp nem megy a falnak, ha a megtakarítások közé egy ksi arany kerül, legfeljebb azon töri a fejét, hogy a legjobb vigyáznia rá. Akkor honnan ez az indiai gondolat, hogy ha aranyat látunk, gyorsan becsapjuk előtte az ajtót?
A rúpia védelmében teszik, és Újdelhi több rendkívüli intézkedést is mérlegel a devizatartalékok megerősítésére és a közel-keleti háború okozta károk mérséklésére – indokol röviden a hírügynökségi jelentés. De hogy kell ezt érteni?
Az a helyzet, hogy az indiaiak hagyományosan imádnak aranyban megtakarítani, és az ünnepi külsőségeknek is természetes alkotórésze náluk az arany, az aranyékszerek. Narendra Modi miniszterelnök azonban hatalmas erőbedobással igyekszik lebeszélni őket erről a hagyományról. Legalább egy évig ne vásároljunk – győzködte az indiaiakat néhány napja, egyébként is takarékoskodásra intve.
Ez a baj a tenger arannyal, merthogy India esetében tényleg tengernyi
Mi a baj az arannyal, illetve az Indiába áramló aranyfolyamokkal: A Moneycontrol indiai pénzügyi portál tömören ezzel magyarázza a problémát:
India szinte teljes egészében importból fedezi aranyszükségletét, ami azt jelenti, hogy az aranyvásárlások növekedése közvetlenül fokozza a dollárkiáramlást és mélyíti az ország folyó fizetési mérlegének tátongó hiányát.
Mi az utóbbi másfél évben legalább ahhoz vagyunk szokva, hogy a forint erősödik a dollárral szemben, az indiai rúpia árfolyama azonban már majdnem 10 éve szinte töretlenül morzsolódik le, az utóbbi öt évben 31, csak idén 6,5 százalékot veszített az értékéből. Aranyt venni külföldről így egyre nagyobb teher, hiszen ezen a piacon a dollár a domináns elszámoló valuta, ráadásul az arany ára több mint megduplázódott öt év alatt.
Az arany mellett fogjuk vissza az üzemanyag, az étolaj és a műtrágya használatát, és kerüljük a külföldi utazásokat is legalább egy éven át
– kérte népét Modi nemzetük iránti elsődleges kötelességként, hogy átvészeljék a globális válságot – írja a portál.
India kőolaj-, arany-, étolaj- és műtrágyaimportjának 31 százaléka olyan szállítási útvonalaktól függ, amelyek a Hormuzi-szoroson haladnak át. A közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó geopolitikai bizonytalanság nyomán az indiai háztartások, az ipar és az üzleti szektor már most is érzik ennek terheit.
Az aranyat tekintve itt jön a lényeg:
India aranyszükségletét szinte teljes egészében importból fedezi,
ami azt jelenti, hogy az aranyvásárlások növekedése közvetlenül fokozza a dollárkiáramlást és szélesíti a folyó fizetési mérleg hiányát. Az Augmont indiai nemesfém ökoszisztéma a legfrissebb piaci adatokra hivatkozva közölte, hogy India a 2025–2026-os pénzügyi évben (2025. április 1. és 2026. március 31.) rekordösszegű,
72 milliárd dollár értékű aranyat importált,
ami kritikus szintre növelte a folyó fizetési mérleg hiányát.
A World Gold Council jelentése szerint
- India aranykereslete 2026 első negyedévében éves összevetésben 10 százalékkal nőtt,
- miközben a befektetési célú kereslet 54 százalékkal ugrott meg,
ami arra utal, hogy ma már nem az ékszervásárlók, hanem a befektetők mozgatják a piacot. Ezzel párhuzamosan a döntéshozók is egyre óvatosabbá válnak
— idézi a portál Nirpendra Yadavot, a Bonanza Portfolio vezető kutatási elemzőjét.
Vannak más országok is, ahol nem fénylik az arany
Ezek után feltámadhatott a kíváncsiságunk: a világ aranyimádó zömén kívül vannak-e más országok is, ahol mostanában megpróbálták a nemesfémet kívül tartani. Meglepő, vagy nem: igen, vannak. A következőknek bukkantunk a nyomára:
- Törökország 2023-ban havi importkvótát vezetett be a nyers aranyra, mert az aranyimport jelentősen rontotta a folyó fizetési mérleget.
- Pakisztán több hullámban korlátozta, majd felfüggesztette, később részben újraengedélyezte az arany és nemesfémek importját/exportját. Az okok: devizahiány, aranycsempészet, fizetésimérleg-problémák és a rúpia gyengülése voltak.
Ebből lesz az aranyéhség, mindenki arra figyel, amit a világ legnagyobb bányásza most jelentett be
Kína továbbra is a világ legnagyobb aranytermelője, de az idei első negyedévben visszaesett a kitermelés, miközben a befektetési célú aranyvásárlás kilőtt. A kettős folyamat nemcsak a globális aranypiacot mozgathatja meg, hanem az árfolyamokra is hatással lehet egy olyan időszakban, amikor a jegybankok és a lakosság egyszerre menekülnek a biztonságos eszközök felé.
