Még idén elérheti a népesség a hétmilliárdot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságZajlik a 15. magyarországi népszámlálás előkészítése, már próbaszámlálásokat is tartottak. Miközben a világ népessége elérheti idén a 7 milliárdot, Magyarországé tavaly ment 10 millió alá, de a cenzust követően lehet, hogy ismét visszakerülünk a bűvös határ fölé. A nemzetközi vándorlásról ugyanis – különösen a schengeni csatlakozásunk óta – csak becslések állnak rendelkezésre.
A világ országainak többségében is most tartanak összeírást. Jobban halad az ENSZ által elrendelt 2010-es (de valójában 2005 és 2014 között lezajló) népszámlálás, mint az egy évtizeddel korábbi. Már 120 országban zárult le a cenzus, amely a becslések szerint a világnépesség 57 százalékát lefedte – számol be a nemzetközi szervezet dokumentuma. A népszámlálásokat rendszerint tízévente tartják, és nem csak magára a népességszámra igyekeznek adatokat gyűjteni, hanem a lakosság összetételére is. Érdekesség, hogy a 2000-re eső felmérést a tagországok többségében tudatosan tolták el 2001-re, mondván, fontosabb kérdés, hogy milyen a világ az új évezred elején, mint a befejeződő végén.
A legtöbb Európai országban – ahogyan Magyarországon is – 2011-ben tartják meg a mostani felvételt, de a kiértékelés elhúzódik, előzetes számokat 2012 márciusában tesz közzé a KSH, a részletekre pedig júliusig várni kell. A világ népességének a 99 százalékát fogja várhatóan lefedni az ENSZ cenzusa, hat ország nem jelezte eddig, hogy mik az ezzel kapcsolatos terveik. Időről időre sokan vitatják a népszámlálások létjogosultságát, mivel túl nagy egy ilyen felmérés erőforrásigénye (Magyarországon például 40 ezer kérdezőbiztost alkalmaz a népszámlálásra a KSH). Emellett az állampolgárok magánszférájának mind fizikai mind átvitt értelemben vett megsértésével jár, és az információk egy része más forrásokból, például regiszterekből is kinyerhető. A tízévenként végrehajtott teljes körű népszámlálás mellett viszont az szól, hogy olyan információkra is rá lehet kérdezni, amelyek más forrásból nem ismerhetők.
Magyarországon a nemzetiségi és a vallási hovatartozás számít a legérzékenyebb kérdésnek. Utóbbi az első népszámlálási törvény szerint nem is szerepelt a kérdőíven, azonban a véglegesbe már belekerült. A legutóbbi cenzusban is szerepelt a kérdés, mint akkor, most sem a kötelező jelleggel megválaszolandó részben.
A cenzus végrehajtási módszerei is haladnak az idővel: most először interneten is kitölthető a kérdőív 32 tagország lakói számára. Itt is csak választható ez a mód, alapesetben azonban személyesen keresnek fel a kérdezőbiztosok minden egyes háztartást az összeíráshoz. Ehhez viszont ugyancsak első alkalommal több országban GPS-es navigációt is igénybe vesznek.
Szlovákiában viszályt szült a cenzus
A népszámlálást nem készítették elő kellőképpen, éppen ezért az összeírást követően a felelősség kérdését is fel kell majd vetni – mondta a TASR hírügynökség beszámolója alapján Daniel Lipic szlovák belügyminiszter. "Ideje, hogy ebben az országban a súlyos hibákért magas pozícióban lévő hivatalnokok is felelősséget viseljenek" – tette hozzá a politikus. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy a statisztikai hivatal igazgatójának, źudmila Benkovičová menesztését fontolóra veszi-e.
A Sme napilap tájékoztatása szerint a statisztikai hivatal számos pontatlanságot tartalmazó térképes alapdokumentumokat bocsátott rendelkezésre a népszámlálási körzetek kialakításához. Lipic közölte, hogy a szaktárca már tavaly figyelmeztette a statisztikai hivatalt az elégtelen előkészületekre, de azt minden bizonnyal nem vették figyelembe. A miniszter reméli, a települések mindent megtesznek annak érdekében, hogy az összeírás ennek ellenére a lehető legpontosabb legyen.
