Színes fény az arktiszi éjszakában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA sarki fény keletkezésének utolsó rejtélye is megoldódott A színes fények akkor jönnek létre, amikor a külső atmoszférából származó elektronok gázatomokba és -molekulákba ütköznek. A kutatók azt is régen eldöntöttnek tekintik, hogy honnan szerzik ezek az „égi elektronok” a turbóra kapcsoláshoz szükséges energiát. Az elektronokból és hidrogénatommagokból álló úgynevezett napszél a Nap mágneses mezejét is a Földig repíti. Ennek során a Nap mágneses erővonalai összekapcsolódnak a Föld napos oldalán bolygónk mágneses erővonalaival. A Föld mögött 100 000–200 000 kilométerrel azonban a földi erővonalak elszakadnak a Napéitól, és újra egymáshoz kötődnek. Eközben úgynevezett Alfvén-hullámok formájában energia szabadul fel, mely a napszél elektronjait a Föld felé gyorsítja, és a sarki fényeket láthatóvá teszi.
A University of Delaware-en tevékenykedő Michael Shay által elvégzett szimulációs számítások most kimutatták, hogy a „normális” hullámok mellett valószínűleg úgynevezett kinetikus Alfvén-hullámok is keletkeznek. Ezek sokkal gyorsabban szállítják az elektronokat a földi légkörbe, mint a hagyományos Alfvén-hullámok.
