GMO: marad a szigor
A genetikailag módosított növények termesztésével kapcsolatan világszerte megoszlanak az álláspontok. Egyes országok, így például az Egyesült Államok, és Dél-Amerika legtöbb állama széles körben termesztik az így nemesített növényeket, elsősorban szóját, kukoricát, olajnövényeket, és számos más fajtát.
Az Európai Unióban nincs teljesen egységes álláspont a genetikailag módosított növények alkalmazásával kapcsolatban. A GMO-fajták – néhány korlátozott kivételtől eltekintve – nem termeszthetők az EU-ban bárhol. A szabályozás nagy mérlegelési jogkört hagy az egyes tagállamoknak. Ennek eredményeképp az unió országaiban eltérő szabályozás alakult ki. Míg több ország, így például Spanyolország vagy Románia megengedőn áll a kérdéshez, más tagállamok – így Magyarország is – a lehető legnagyob szigorral igyekszik fellépni a genetikailag módosított növények terjedése ellen.
A kormány a lehető legerélyesebben lép fel a GMO-val szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégekkel szemben – szögezte le korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium arra reagálva, hogy a tiltás feloldását szorgalmazó hangok időnként megjelennek. A tárca nyomatékosította: „Magyarország az elsők között mondott nemet a génmódosított növények köztermesztésbe vonására, és emellett kitart a jövőben is. A GMO-mentesség fenntartása nemzeti érdek.” A Vidékfejlesztési Minisztérium ezen a ponton a kormányzati ciklusban elfogadott Alaptörvényre is hivatkozik. Magyarország GMO-mentessége ugyanis alkotmányosan garantált.
A hazai vetések GMO-mentességének ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei végzik el. Magyarországon még a vetést megelőzően ellenőrzik a forgalomba kerülő kukorica vetőmag GMO-mentességét, így csak illegális úton kerülhet az országba GMO vagy GMO-val szennyezett vetőmag.
A közvetlen kockázatok mellett a VM közvetett, a nemzetgazdaságot érintő veszélyekre is rámutat: az exportpiacokon jelentős versenyelőnyt jelent a magyar termények részére az ország GMO-mentessége, amelyet így szívesen vásárolnak külföldi biogazdaságok, és egyéb hasonló jellegű élelmiszert feldolgozó partnerek.
Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült.
Kiváltanák a szóját
Ideje felülvizsgálni, és esetleg némileg enyhíteni a kilencvenes évek végén betiltott állati eredetű takarmányokat, így a húslisztet és vérlisztet – hangzik el egyre gyakrabban az EU-ban. Az állattenyésztéssel foglalkozó termelők szerint ugyanis meglehetősen elhamarkodott pánikreakció volt az ilyen típusú takarmányozás megtiltása a kergemarhakór járványra adott válaszul. A lépés eredményeképp az állattartás fehérjeigényét elsősorban a drága és döntően genetikailag módosított szója behozatalával pótolják a termelők. Idehaza a kormány egyéb fehérjenövények termesztését is szorgalmazza a fehérjefüggőség enyhítésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.