Rendkívüli intézkedéseket jelentett be a kormány az érdekképviseletekkel történt egyeztetés után

A rendkívüli időjárás következtében több térségben jelentős szálastakarmány-hiány alakult ki. Az aszály okozta takarmányhelyzet az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szerint közös fellépést kíván – ezért egy asztalhoz ültette az agrárium legfontosabb érdekképviseleti szervezeteit, hogy megoldásokat találjanak a szálastakarmány hiányra.

A tárca beszámolója szerint, a mai egyeztetésen a MAGOSZ, a MOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselői megerősítették: a hozamok számos helyen 30–50 százalékkal maradnak el az átlagostól, a széna és a szalma ára jelentősen emelkedett, miközben az ország nagy részében szűkösek a készletek. A területi különbségek ugyanakkor jelentősek, ezért ma már nemcsak a rendelkezésre álló mennyiség, hanem a takarmány gyors és hatékony célba juttatása is kulcskérdés. Korábban az agrártárca azt nyilatkoza, hogy nincs országos takarmányhiány, csak térségi különbségek és logisztikai gondok nehezítik az ellátást. Az állattartók azonban már heket óta jelzi, drága bálákkal, szűk szálastakarmány-kínálattal és egyre nagyobb téli kockázattal kell számljanak.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium mostani tájékoztatása szerint, az elmúlt hetekben országos készletfelmérést indított, feltérképezte az állami kezelésű területeken rendelkezésre álló kaszálási lehetőségeket, egyeztetéseket kezdeményeztek a logisztikai költségek csökkentéséről, és dolgoznik azon, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítsük az állattartókat. 

Megoldások a szálastakarmány hiányra

Ennek keretében a kormány úgy döntött, hogy jelentősen mérsékli a szálastakarmány-szállítás útdíjköltségeit (ennek jogszabályi előkészítése már folyamatban van). A kormány célja az is, hogy a kedvezmény a bérfuvarozók számára is elérhető legyen, hiszen csak így juthat el gyorsan a takarmány oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Emellett a külgazdasági attasék bevonásával felmérik a környező országokban rendelkezésre álló készleteket is, hogy szükség esetén onnan is biztosítható legyen az ellátás.

A mai megbeszélésen több fontos kérdésben is egyetértés alakult ki. A szaktárca szerint, dolgoznak az agrártámogatások előlegfizetésének megteremtésén, felülvizsgálják az erőművi biomassza-felhasználás szabályait, támogatják a hazai és külföldi takarmányforrások, valamint a takarmányozásra alkalmas ipari melléktermékek gyorsabb hasznosítását. Mint írták, egyetértés volt abban is, hogy határozottabban kell fellépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, az adóügyi visszaélésekkel és a bálalopásokkal szemben.

A takarmányhiány közvetlenül az összes állattartót érinti, de igazán nagy baj a szarvasmarha-, juh-, kecske- és lóállomány ellátása terén tapasztalható, ahol jelentős részben szénára, lucernára és egyéb tömegtakarmányokra épül az ellátás, és jellemzően nagyobb önálló kaszálóval sem rendelkeznek. A legnagyobb veszély az, hogy a mostani hiány ősszel és télen csapódik le igazán. Aki nem tud időben elegendő bálát lekötni, az a téli hónapokban még magasabb árakkal és szűkebb kínálattal szembesülhet. A kisebb állattartók különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, mert 

• nincs akkora tárolókapacitásuk, 
• készpénztartalékuk 
• vagy alkupozíciójuk, 

mint a nagyobb gazdaságoknak. Ha pedig a takarmány drágulása tartós marad, az előbb-utóbb megjelenhet a tej- és hústermelés költségeiben is.