Milliárdok gyerekeseknek

A szocpol duplájára emelése, a gyed rugalmasabbá tétele, az egyetemisták családalapításának támogatása, valamint az első gyermek vállalásához csaknem 300 ezer forintos „prémium támogatás” – elvileg ezek is szerepeltek a tegnap kormány elé került család- és népesedéspolitikai akciótervben. Abból azonban egyelőre egyetlen intézkedésre bólintott rá a kabinet: a családi adókedvezmény kibővítésére.

A családi adókedvezmény kiterjesztését a KDNP kezdeményezte még a múlt ősszel, miután sok gyermekes család alacsony jövedelme miatt egyszerűen nem tud élni az összevont adóalapot csökkentő kedvezménnyel.

Giró-Szász András kormányszóvivő tájékoztatása szerint az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos szja-ból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is levonhatják. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy ennek figyelembevételével terjessze be a 2014-es adótörvényeket.

A KDNP úgy számolt anno, hogy 30–35 milliárd forintos bevétel-kiesést jelenthet a költségvetésnek az adókedvezmény kiterjesztése, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azonban már 48 milliárdos teherről beszélt, ami az egészségügy, valamint a nyugdíjak finanszírozásából fog igencsak hiányozni. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy a rugalmas, vagyis az anya munkába állása, illetve a testvér születése esetén is járó gyedről csak szeptember közepén tárgyalnak, és hogy a program többi eleméről nem is beszélt a kormányszóvivő.

A családok anyagi támogatása szakértők szerint fontos, de nem elégséges ahhoz, hogy nőjön a gyermekvállalási kedv. Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese például lapunknak adott interjújában leszögezte: egy stabil, kormányokon átívelő családpolitika jobban ösztönözné a gyerekvállalást, mint az anyagi támogatások.

Ezt látszik igazolni, hogy miközben sokat költöttünk családtámogatásokra, egyre kevesebb gyerek születik. Az Eurostat adatai szerint 2009-ben 2,8 százalék volt a családtámogatási költések GDP-n belüli aránya. Ezzel Magyarország a hetedik helyet foglalja el az európai államok között, és a volt szocialista országok közül az egyetlen, aki ilyen magas szinten támogatja a családokat. Ehhez képest hazák – a 2010-es nemzetközi adatok szerint – Európa második legalacsonyabb termékenységű országa. A teljes termékenységi arányszám nálunk 1,25, ezzel az EU 27 országa között a 26. helyen állunk. Európában Izlandon (2,2) a legmagasabb a mutató, míg a legalacsonyabb Lettországban (1,17). A fejlettebb országokban a 2,1-es arányszámot tekintik reprodukciós szintnek, ebben az esetben képes a népesség „újratermelni önmagát”.

Mennyi is az annyi?

A családi adókedvezmény mértéke a gyermekek számától függ: egy és kettő esetén havi 62500 forint, három és több esetén 206250 forint levonást jelent az adóalapból. A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként tízezer forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forinttal csökkenhet a fizetendő adó. Szakértői számítások szerint a három- vagy többgyermekes, 300 ezer forint alatti keresettel rendelkező családok azonban a járulékleírás lehetőségével sem fogják tudni teljes mértékben érvényesíteni a kedvezményt, az egy- és kétgyermekesek azonban igen.