Közélet

Az új Puskás Stadion is pályázik a 2020-as foci Eb egyik helyszínére

Magyarország már most szeptemberben jelzi majd az UEFA-nak, hogy a 2017-re megépülő, 65 ezres nemzeti futballaréna is az egyik helyszíne legyen a 2020-as labdarúgó Eb-nek – közölte a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke a Sport TV műsorában. Csányi Sándor szerint a magyarországi cégek az extra adók miatt sem szponzorálják a magyar futballt. Változtattak a versenykiíráson, s a közvetítésekből származó 382 millió forint 15 százalékát aszerint fogják szétosztani, hogy ki mennyi játéklehetőséget ad a 23 éven aluli játékosoknak.

Pályázunk a 2020-as Európa-bajnokságra is, amelyen azt gondolom, eséllyel indulunk, ugyanis Európában kevés olyan stadion lesz, mint a Puskás" – közölte Csányi Sándor a Sport TV Sportgazdaság című műsorában. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ)elnöke azt is elmondta, hogy szeptemberig kell tájékoztatni az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA)a pályázati szándékról, májusig kell ténylegesen pályázni, majd jövő szeptemberben születik majd meg a döntés. Az UEFA tervei szerint a 2020-as Eb-t nem egy vagy két rendező országban, hanem több európai városban rendeznék meg. Csányi elmondta, hogy a tervek szerint 2017-re (70-90 milliárd forintból) elkészülő új nemzeti sportaréna a Bajnokok Ligája és az Európa Liga döntőjére is pályázni fog egy év próbaidő után.

Csányi szerint, aki nem szereti a szerethető jelzőt a nemzeti tizenegy kapcsán, a válogatottnak nagyobb esélye van sikeresen szerepelni, mint a klubcsapatoknak. Úgy vélte, hogy az akadémiákból minden évben kikerülnek olyan tehetséges játékosok, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy nemzetközileg is ismert futballisták legyenek. Úgy vélte, hogy a magyar futball sorsát jelentősen befolyásolja majd a jövő heti Románia elleni világbajnoki selejtező mérkőzés Bukarestben. A válogatott sorsát A klubfutball azonban jelentősen függ a gazdasági helyzettől. „Be kell látnunk, hogy a magyar gazdaság mérete egyelőre nem versenyképes akár az osztrákkal sem” – mondta az MLSZ elnöke. Magyarországon viszonylag kevés cég szponzorál csapatokat, pont azok a vállalatok, akiknek nagy ügyfélköre van (telekommunikáció, energia, kiskereskedelmi láncok, biztosítók), ezek különféle extra adókat fizetnek, és nem azt keresik, hol tudnának szponzori pénzeket elkölteni."

A műsorban a Chello Central Europe Zrt. (CCE), valamint a Sport TV vezérigazgatója elmondta, hogy a csatorna már öt éve meghatározó szerepet vállal a magyar labdarúgásban, évente milliárdos nagyságrendű összeget invesztál a hazai futballba, ezzel talán a legjelentősebb gazdasági szereplő. Málnay B. Levente hangsúlyozta, a CCE/Sport TV további négy évre a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) közösen mutatja be a hazai bajnoki meccseket, melyek közvetítése népszerűbb a spanyol bajnoki mérkőzéseknél is. Jelezte, a nemzetközi összehasonlításokban a helyszíni jegyeladásban áll a legrosszabbul Magyarország. A Sport TV saját eszközeivel próbál ezen segíteni, például a Családbarát stadion-projekttel.

„Valóban magas a közvetítési jogokért járó pénz, de arányaiban kevesebb, mint külföldön” – mondta Csányi. Szeretnének magasabb bevételt szerezni a sportfogadásból, mert az a klubokat illeti meg, mivel a tartalmat, a mérkőzéseket ők adják. A törvény már elkészült ezzel kapcsolatban.

Málnay B. Levente szerint a sport prémiumtámogatást igényel és érdemel, ez itthon hiányzik. Az Egyesült Államokban az összes közül a sportcsatornák mintegy 3 százalékos nézettségi aránnyal rendelkeznek,azonban a sportadókon elköltött reklámköltések aránya már 13-17 százalék. Magyarországon szintén 3 százalék a sportcsatornák nézettségi aránya (ebből piacvezető 2 százalékkal a Sport TV csatornái), de a reklám költések aránya már csak 1 százalék. „Nem tudtuk még meggyőzni a reklámszakmát arról, hogy a sport prémiumot érdemel” – mondta Málnay.

A Sport TV befektetéseiről szólva közölte, hogy miután tavaly elindították a Sport1-et HD-ben, a jövő év folyamán el akarják indítani a Sport2 adását is HD-ben.

Csányi Sándor a műsorban reagált Muszbek Mihálynak, a korábbi Magyar Labdarúgó Liga volt elnökének azon kijelentésére, amely szerint a nyári átigazolási időszakban az NBI-es klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél. A sportközgazdász szerint a magyar élvonalbeli csapatok éves bevételi költségvetése 11,5 milliárd forint, addig a liga teljes adósságállománya 12 milliárdot tesz ki. Szerinte az lenne az ideális megoldás, ha a csapatok megnéznék, hogy mennyi biztos bevételre számíthatnak egy-egy idényben, majd ehhez képest csak 60-70 százalékos kiadási tervet készítenének. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-től már csak olyan csapat indulhat majd a nemzetközi kupákban, amelyik fair-play a sportgazdaságban.

Csányi szerint Muszbek tanulmánya valós adatokat tartalmaz, de rossz következtetéseket von le. A számok ugyanis az NBI-es klubok mérlegeiből származnak, melyben évtizedek óta cipelt rendezetlen adatok is voltak. Több éve nyilvántartottak olyan értéknek minősített eszközöket, amelyeknek már nulla forint volt az értéke. Az MLSZ kötelezte a klubokat a licenszeljárás részeként (mely a nemzetközi kupainduláshoz is szükséges), hogy tegyék rendbe a könyvelésüket. Az UEFA egyébként nem csak a klubokat zárhatja ki a kupákból, hanem az MLSZ-t is megbüntetheti. A klubok többsége már átállt az ekho-s fizetésekre, Csányi szerint már csak egy-két olyan akadhat, ahol nem szabályszerűen fizetik a játékosok béreit. Az MLSZ-en belül is az átláthatóságra törekednek mivel hatalmas pénzek folynak át a szövetségen a profi és az amatőr klubok felé. Az átláthatás pedig a szponzoroknak is fontos feltétele, hogy támogatást nyújtsanak.

Az MLSZ elnöke örül annak, hogy most jelentős állami pénz áramlik a sportba, de arra emlékeztetett, hogy erre a korábbi 20 évben viszont nem volt példa. Kiemelte, hogy a magyar labdarúgásból 5 milliárd forint került adó formájában az államkasszába. Egy válogatott meccs megrendezése például mintegy 20-30 millió forint, melyből 10-11 millió az állam bevétele. Jelentős áfa-bevétele van még az államnak az ideérkező csapatok és szurkolóinak költéseiből is.

Csányi azt is elmondta, hogy változtattak a versenykiíráson. Az NBI-ben induló csapatok 25-ös keretében legalább 8 magyar nevelésű játékosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy 17 és 22 éves kora között legalább 3 évet Magyarországon kellett játszania. Ez a szám a következő bajnoki évadban 12-re, majd azt követően 13-ra nő. A televíziós bevételek 15 százalékát, azaz 383 millió forintot  az MLSZ majd aszerint fogja szétosztani, hogy  a 23 év alatti játékosok hány percet töltenek majd a pályán. a jelenlegi osztás alapján lenne olyan csapat,a mely csak 2 milliót kapna, s lenne olyan, amely akár 66 milliót is. 2014-től újabb szigorítás lesz, mivel a 23-as korhatárt 21-re szállítják le. Alsóbb osztályokban is szigorítanak, NBII-től egészen megyei szintig, mivel ezeken a szinteken is játszanak külföldiek. Nem kapnának támogatást a külföldieket játszató kisebb klubok, s a tao-támogatásból is csak maximum 3 milliót használhatnának fel.

Csányi jó trendnek tekinti, hogy nőtt a fiatal játékosok száma az NBI-ben. A jelenlegi bajnoki keretekben 108 U23-as játékos van, s mintegy 80-an játszanak is. Az U21-es játékosok száma pedig 36 a keretekben, közülük 26-an már pályára is léptek. Az MLSZ elnöke szerint szükséges a magyar játékosok arányát növelni. Az utánpótlásban bevezették az UEFA Grassroots C-képzést, de az utánpótlás elit képzést is befogják, hogy az akadémiákon és mindenhol kiváló edzők képezzék a fiatalokat.

Az MLSZ elnöke jelezte, hogy a beléptető-rendszernél nagy felháborodás volt a szurkolók részéről az adatok leadása miatt, pedig csak a nevet és a születés idejét kellett közölni, a lakcímet már nem. A klubok közül néhol együttműködnek, néhol szabotálják, de nekik is be kell állniuk idővel a sorba. A szurkolóknak pedig kell fogadni a nemzetközi sztenderdeket a regisztrációval kapcsolatban, mert a klubok vagy a válogatott ihatja meg a levét. Le kell a szurkolókat szoktatni a rasszista, gyűlölködő megnyilvánulásokról.

Csányi hangsúlyozta, hogy 2012-ben megállt a pályaszám csökkenése, miután az elmúlt 20 évben mintegy 1000 pálya szűnt meg. Építések, felújítások indultak el, 1800 egyesület kapott tao-támogatást. AZ MLSZ 10 éves stratégiája, hogy 800-1000  pálya épül majd. idén 108 pálya fog épülni, ebből 18 lesz nagypálya. Pályázhatnak a iskolák, az önkormányzatok, a klubok is. Az építések költségének 70 százalékát az MLSZ állja, 30 százalék az önrész. Sok pályázónak ez is nagy összeg, ezért a számukra kár 90 százalékot is átvállalhatnak.

Az amatőr futballt úgy támogatják, hogy a versenyeztetési költségek (például bírók, pályahasználat)90 százalékát az MLSZ állja. Csányi kiemelte hogy közel 1000-rel nőtt az MLSZ versenyrendszerében résztvevő csapatok. Egyes településeken 10-20 év után lett újra labdarúgó csapat. Nőtt az igazolt játékosok száma, de még elmarad a csehországi 600 ezertől, ennek az alig harmadánál tartunk.

CCE Sport TV HD Muszbek Mihály NBI sport2 Magyra Labdarúgó-szövetség eb Málnay B. Levente tva Csányi Sándor reklám BL Európa Liga MLSZ Bajnokok Ligája Sport1 NbII sportgazdaság UEFA szponzor Chello Central Europe Zrt. EL Magyar Labdarúgó Liga amatőr futball költségvetés pályaépítés Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal
Kapcsolódó cikkek