Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna föderatív állam legyen?

A szakértő kifejtette: a Krím megszállása és annexiója kivételes eset, hiszen ott egy nagyon fontos orosz támaszpont van, amelynek megtartása lényeges volt, vagyis a területi szempontok voltak meghatározóak. Annak azonban, ami Kelet-Ukrajnában nagyon erős oroszországi támogatással történik az a célja, hogy Ukrajna a föderatív államberendezkedés irányába mozduljon el - vélekedett. Hozzátette: ez "nagyon durva, kemény" orosz nyomásgyakorlás.

Póti László hangsúlyozta: Kelet-Ukrajna sok szempontból más, mint a Krím. Így például a helyi gazdaságot jórészt uraló ukrán oligarchák és a terület vezető politikai ereje, a Régiók Pártja nem akarja, hogy Kelet-Ukrajna elszakadjon és Oroszországhoz kerüljön - magyarázta. Véleménye szerint csak nagyon marginális, kis csoportok hangoztatják az ellenkezőjét, a kelet-ukrajnai gazdasági és politikai főszereplők Kijev mellett foglalnak állást. A Krímben nem ez volt a helyzet - fűzte hozzá.

A kutató közölte: a helyi politikai támogatottsága sincs meg az elszakadásnak, e követelést nem pártolják tömegek, mint az például korábban a kijevi Majdanon tapasztalható volt. Kelet-Ukrajnában tartósan és tömegesen nem álltak a helyiek a tüntetők mellé.

Arra is emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban, a Krím annektálása után azt mondta, hogy Ukrajna területi egységének záloga az ország föderatív berendezkedése, például az, hogy Kelet-Ukrajnában szabadon lehessen használni az orosz nyelvet egyebek mellett az oktatásban, a médiában és a közéletben. Moszkva részéről tehát nem újabb katonai akció előkészítése a cél, hanem a nyomásgyakorlás e föderáció érdekében - mutatott rá.

Azzal kapcsolatban, mennyire lehet sikeres Oroszország törekvése arra, hogy Ukrajna föderatív állammá váljon, Póti László azt mondta, a jelenlegi ukrán politikai elittől meglehetősen idegen ez a gondolat, hiszen egy fiatal nemzetállamról van szó. Az ország jelenlegi irányítói azonban erősen függnek a Nyugat politikai és gazdasági támogatásától, márpedig a Nyugat szerint csak úgy lehet stabilizálni Ukrajnában a helyzetet, ha figyelembe veszik a helyi oroszok érdekeit is - magyarázta. Nehéz lenne megjósolni azonban - fűzte hozzá -, hogy ezt milyen formában tenné meg Kijev.

Az ukrajnai Luhanszkban Moszkva-barát tüntetők egy csoportja vasárnap elfoglalta az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) épületét. A szeparatisták hétfőn barikádot építettek az épület elé, majd kedden aláaknáztak a hivatalt. A városban dolgozó egyik újságíró hétfő este arról számolt be, hogy a mintegy félmillió lakosú megyeközpontban nyugodt a helyzet, az SZBU épülete előtt tüntetnek csak néhány százan, főleg idősek.

Harkivban a belügyminisztérium kedden kezdett terrorizmusellenes műveletet, amelynek eredményeként egyetlen lövés nélkül megtisztította a szakadároktól a megyei adminisztráció épületét. Mintegy hetven oroszbarát épületfoglalót őrizetbe vettek. A városban a szakadárok előző nap kikiáltották a "harkivi népi köztársaságot".

Donyeckben szintén hétfőn kiáltották ki az ottani megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok a "független donyecki köztársaságot", és úgy határoztak, hogy az újonnan létrehozott "köztársaság" csatlakozik Oroszországhoz.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter szerdán azt mondta, a terrorizmusellenes műveletek folytatódnak, és 48 órán belül megoldódhat a helyzet a három kelet-ukrajnai megyében.