A korrupció ellen küzdő szervezet 66 állami céget vizsgált meg abból a szempontból, hogy azok mennyire tartják be a törvényi előírásokat. A Magyarországon először végzett vizsgálat végeredménye lehangoló: a százas skálán mindössze két cég szerzett 90 pontnál többet. Az átlagos eredmény 46 pont volt, maximális eredményt egy társaság sem ért el.
„Ez azt jelenti, hogy egyetlen olyan állami vállalat sincs Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot nyilvánosságra hozza” – mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója budapesti rendezvényén. A cégek általában nem teszik közzé honlapjukon az éves költségvetési tervüket, a számukra fontos jogszabályokat, de még a szervezeti felépítsüket is csak kevesen publikálják.
Pedig az állami cégek átláthatósága kiemelkedően fontos lenne, mivel közpénzből működnek. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az érintett vállalatok kevésbé átláthatóak, ezért aztán nehezen számonkérhetőek. „Ez nemcsak az állampolgárok tájékoztatása miatt problémás, hanem azért is, mert a kormány így nehezebben tudja követni saját cégeinek a működését, és ezért nehezebben tud jó döntést hozni” – hangzott el a TI rendezvényén.
A felmérés a cégek általános átláthatósága mellett vizsgálta a vállalatirányítás integritását, illetve az azt segítő szervezeti megoldások alkalmazását és alkalmazhatóságát. Ezzel kapcsolatban azt nézték a szakemberek, milyen mértékben alkalmaznak integritási rendszereket, például etikai forródrótot, kódexet, megfelelőségi (complience) osztályt. Azt tapasztalták, a pénzügyekkel és szállítmányozással foglalkozó cégek átláthatóbbak, mint a közszolgáltatást vagy mezőgazdasági ellátást nyújtó vállalatok. Az információkat a honlapról, és a személyes interjúk során szerezték a kutatók.
A személyes megkeresések nem jártak nagy sikerrel, a cégvezetők javarészt kitértek a kérdések elől. A kutatásban résztvevő Tóth István János, az MTA főmunkatársa kijelentette: munkája során nem találkozott ilyen nagy arányú elutasítással. A szakemberek harminc vezetőt kerestek meg, ebből mindössze heten válaszoltak a kérdésekre, pedig a felmérést anonim módon végezték.
A kutatás fontos tanulsága a vállalatvezetők szerepére irányul. A cégvezetők többsége úgy definiálja a tulajdonosi és politikai elvárásokat, hogy a transzparencia és az integritás megteremtése kimerül a törvények betartásában. Ezt a felfogást jól mutatja egyik irányító véleménye: „Hogy mi a célja a közzétételnek, ezen lehet filozofálgatni. Ma az a célja, hogy a Blikk-ben megjelenjen, és lehessen rajta csámcsogni”. Tóth István János elmondta: az átláthatóságért felelős szervezeti egységre vonatkozó kérdéseket „sokan nem is értették”.
