Vita a pártok között az új Országgyűlésről

t. ház Az alakuló ülés egyeztetésén a Fidesz 14 testületre tett javaslatot, öt vezetéséről mondana le a kormányoldal

A Fidesz 14 parlamenti bizottság megalakítására tett javaslatot – közölte tegnap Rogán Antal az új Országgyűlés alakuló ülésének előkészületeiről tartott első egyeztetés után. Az előző ciklus Fidesz-frakcióvezetője a zárt tanácskozás után elmondta, hogy esetleg 15 testület lehet, de többet indokolatlannak tartana, mivel egy kisebb parlamentben nem lehet a korábbi ciklusokhoz hasonlóan 20 bizottságot működtetni. A bizottsági helyek elosztásánál nem ragaszkodnak a kétharmad-egyharmad kormánypárt-ellenzék arányhoz, a bizottsági elnöki posztokból ötöt tölthetne be az ellenzék.

Rogán közölte: az új parlamentnek öt alelnöke és 10 jegyzője lesz. Két alelnököt jelöl a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP és a Jobbik, az LMP erre nem tartott igényt. A jegyzői helyekre három képviselőt delegál a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet az LMP. A Fidesz várhatóan 117 tagú frakciója május 5-én alakulhat meg, a KDNP-é 16 tagú lehet (a DK-nak és az Együtt-PM-nek nem lesz önálló frakciója).

Az ülés után az LMP részéről Schiffer András és Szél Bernadett elmondták, milyen bizottságokra tett javaslatot a Fidesz: törvényalkotási, mentelmi, igazságügyi, költségvetési, külügyi, európai ügyi, honvédelmi és rendészeti, nemzetbiztonsági, nemzeti összetartozás bizottsága, gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, népjóléti és fenntartható fejlődés bizottságok lennének. Rogán jelezte, nem minden területnek lenne testülete, az önkormányzati, vagy az ifjúsági ügyekkel akár 3-4 bizottság is foglalkozhatna.

Mind a három ellenzéki frakció elégedetlenségét fejezte ki a bizottsági struktúrával kapcsolatban. Jelezték, hogy külön uniós grémiumra nincs szükség, hanem össze lehetne olvasztani azt a külügyi bizottsággal, külön kellene foglalkozni a gazdaságiba testületbe beolvasztott foglalkoztatással. Mesterházy Attila, aki valószínűleg újra MSZP-frakcióvezető lesz fontosnak tartotta, hogy a bizottságok, ha nem is külön testületben, de az önkormányzati ügyekkel, a fejlesztéspolitikával, a közlekedéspolitikával, az ifjúságpolitikával, az idősüggyel és az energetikával is foglalkozzanak.

A jobbikos Vona Gábor jelezte: elfogadhatatlannak tartják a javasolt bizottsági struktúrát. Főként azt hiányolták, hogy még a területek megnevezésében sem jelentek meg érdemben az önkormányzatok, a foglalkoztatáspolitika, az ifjúság, illetve az energetika. A Jobbik a bizottsági elnöki tisztségek közül a nemzetbiztonsági bizottsághoz fog ragaszkodni (a törvény szerint még a költségvetési járna az ellenzéknek). Schiffer jelezte: a parlamenti hagyományok alapján ez a legerősebb ellenzéki pártot, most az MSZP-t illetné. Az LMP a javasolt bizottsági struktúrából az energiapolitika szerepeltetését hiányolta, de Schiffer kifejtette, hogy az általuk vezetendő fenntartható fejlődés bizottságában lehetne kötelező jelleggel megvitatni ezeket kérdéseket.

Az egyeztetések pénteken folytatódnak, Rogán reményei szerint május 1-ig lezárnák a tárgyalásokat.