Moszkvában nem látnak lehetőséget az atombiztonsági csúcson való részvételre

A tárca azokra az amerikai sajtójelentésekre reagált szerda esti - az orosz sajtó által csütörtökön ismertetett - közleményében,  amelyek kiemelték, hogy Oroszország nem vett részt a csúcstalálkozó kedden Bécsben tartott előkészítő megbeszélésén. Amerikai és európai tisztségviselők azt mondták, nem tudják, hogy Moszkva magán a csúcson sem akar részt venni, vagy csak így tiltakozik az ukrajnai helyzet miatt vele szemben bevezetett szankciók ellen.

Moszkvában ugyanakkor közölték: kételkednek abban, hogy a 2016-ra tervezett konferencia úgymond hozzá tudna tenni bármit is az eddig elért egyezségekhez. Ezt azzal magyarázzák, hogy a három legutóbbi atombiztonsági csúcstalálkozón - 2010-ben Washingtonban, 2012-ben Szöulban és az idén Hágában -  a résztvevők nyilatkozatot és közös munkatervet fogadtak el, valamint elvi egyezségre jutottak abban, hogy a NAÜ-nek kell központi szerepet játszania az atombiztonsági erőfeszítések összefogásában.

Oroszország nem volt jelen az idei márciusi hágai atombiztonsági csúcstalálkozón, amelyen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a nemzetközi irányelveket nemzeti törvényekbe foglalják.

Az orosz külügyminisztériumban mégis úgy látják, hogy az előző csúcstalálkozók résztvevői által vállalt politikai kötelezettségek többsége teljesült, az atombiztonság területén jelentős haladás történt, ezért a következő csúcsértekezletek politikai napirendje gyakorlatilag aktualitását vesztette.

A moszkvai közleményben emellett azt írták, hogy "komolyan aggódnak" a szerintük nyíltan hátrányos megkülönböztetést alkalmazó washingtoni elképzelés miatt, miszerint "az Egyesült Államok, Dél-Korea és Hollandia különleges jogokat élveznének a csúcsértekezlet előkészítésében és lebonyolításában más országok kárára, amelyek többsége nem vehetne részt a záródokumentum kidolgozásában". Azt nem nevezték meg Moszkvában, mely államokról is van szó.

Az orosz külügyminisztérium kifogásolta a csúcstalálkozót előkészítő munkacsoportok szerinte "önkényes kialakítását". Azt is rosszallotta, hogy az Egyesült Államok mind a mai napig nem csatlakozott a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, 1979-ben elfogadott és 1987-ben hatályba lépett bécsi egyezményhez, sem annak 2005-ös módosításához, és nem tagja a nukleáris terrorizmus elleni fellépésről szóló, ugyancsak 2005-ben elfogadott ENSZ-egyezménynek sem. Ennek ellenére Washington arra törekszik, hogy alapvető szerepet játsszon és előnyöket élvezzen a nukleáris védelem területén - írták a moszkvai közleményben.

Barack Obama amerikai elnök 2010-ben kezdeményezte az atomfegyverek előállításához szükséges nukleáris anyagok biztonságáról szóló nemzetközi csúcstalálkozók megtartását, annak érdekében, hogy ezek az anyagok ne kerülhessenek a terroristák kezébe.