Alkalmazkodás vagy sötét jövő – a bankárok szerint ezek közül választhatnak a gazdálkodók

Az Európai Bizottság 2025. június végi prognózisa ugyan kedvezőbb hozamokat mutatott búza, kukorica és napraforgó esetében is az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, ám ez a becslés még a május végi, június eleji adatokon alapult, azóta sajnos jelentősen romlott a csapadékhelyzet. „Magyarországon országos szintű az aszály, a Dunántúltól a Tiszántúlig gyakorlatilag sehol sincs érdemi csapadék. Ha a következő időszakban sem érkezik eső, a kukorica hozamában akár a 2022-es mélypont is megismétlődhet” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője. Akkor a termés több mint fele elveszett – emlékeztetett –, és most is hasonló visszaesés fenyegethet.

Régiós szinten valamelyest jobb a helyzet, ugyanis Lengyelországban és Romániában kedvező volt az időjárás, az előrejelzések szerint az őszi vetésű gabonáknál rekordot is dönthet a romániai termés. Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában májusban sok csapadék esett, ami javította a talajnedvességet – szemben a magyarországi helyzettel. Az őszi vetésű gabonák esetében az ötéves átlaghozam körüli termésmennyiséget jeleztek előre, ugyanakkor a tavaszi, nyári növények esetében a hozamok náluk is várhatóan elmaradnak az ötéves átlagtól, mégpedig mintegy 5 százalékkal. Kelet-Szlovéniában a talaj felső rétegei szárazak, ott is csökkentették az őszi vetésű növények hozamvárakozásait, Horvátországban kevéssel az ötéves átlag felett jósolják a terméshozamot.

Demeter Zoltán szerint a helyzet nem egyedi, hanem a klímaváltozás egyre gyakoribb és szélsőségesebb hatásának tudható be. 

– hangsúlyozta.

A növénytermesztésen kívül az állattenyésztés technológiái is modernizációt igényelnek, különösen a hőstressz és a járványok megelőzése érdekében. Emellett az élelmiszeriparban is szükség van a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelésére, hogy Magyarország ne csupán alapanyag-exportőr legyen, hanem stabilabb, nagyobb hozzáadott értékű termelést tudjon felmutatni. 

Ezt segítik elő a Közös Agrárpolitika (KAP) 2-es pilléres beruházásai is kamattámogatott konstrukciókkal. A kisállattartó telepeknek készült pályázat támogatói okiratai júliusban már érkeztek, ezt pedig a nagy élelmiszeripari pályázatok döntései követik majd.

„A következő öt-tíz évben fel kell készülni arra, hogy gyakorlatilag minden második vagy harmadik évben valamilyen szélsőséges időjárási, járványügyi vagy piaci sokk érheti az agráriumot, amit nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni” – mondta Demeter Zoltán. A K&H finanszírozással, szakmai támogatással és innovációval is képes segíteni azokat az agrárvállalkozásokat, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot és alkalmazkodást helyezik előtérbe. Az üzletágvezető szerint azonban nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést, ezért támogatják a jövő agrárszakembereinek képzését is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatuk révén, amelynek éppen az a célja, hogy a fiatal mezőgazdászok innovatív ötleteivel segítse a magyar mezőgazdaság megújulását.