Balog primitívnek tartja a szegénységi adatokról szóló vitát

Mindenkinek felelősséget kell vállalnia saját magáért, és kötelessége felelősséget vállalni a gyermekeiért, majd később a szüleiért - az emberi erőforrás miniszter szerint a szegénység ellenes küzdelemről beszélve is világosan ki kell mondani azt, amit az Alaptörvény is egyértelműen leszögez. Csak ezt követően kérhetjük számon az államon a saját felelősségét, amelynek biztosítania kell e felelősségvállalás feltételeit – jelentette ki Balog Zoltán azon a szegénységről szóló konszenzus-konferencián. Ferge Zsuzsa szociológus szerint azonban a sárba ragadt Münchausennek is gondot okozna kihúzni magát a saját hajánál fogva, ha nem kap külső segítséget. „Rózsaszín képet festünk és azt hisszük, hogy az emberek ezt el fogják elhinni, de a szivárvány látványával is betelik az ember egy idő után” – fogalmazott.

Balog Zoltán adatokat sorolt, alátámasztandó a kormánynak azt az állítását, mely szerint Magyarországon csökken a szegények száma, hozzátéve: primitívnek és értelmetlennek tartja az erről szóló vitát. Emlékeztetett, hogy a KSH adatai szerint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés legalább egy dimenziója 3 millió 44 ezer embert érintett, ami 2,4 százalékpontos csökkenés 2012-ről 2013-ra. A szegénységi kockázatot jelentő küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők aránya az EU-ban 16,7, Magyarországon 14,3 százalék. Különösen jól állunk a 65 év feletti szegények arányában, ami az EU-ban 13,8, nálunk 4,4 százalék, és ennél csak Izlandon jobb a helyzet.

A miniszter megismételte: a kormány szerint a szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszköze a munkahelyteremtés. A közmunkának köszönhetően ma 50 ezer olyan család van, ahol ezt megelőzően még sosem volt munkája a családfőnek. Ferge Zsuzsa szociológus szerint nagyrészt a közmunkások számának növekedése miatt javult néhány tízezer forinttal az egy főre jutó nettó jövedelem, ám ez még a 2012-es romlást sem volt képes kompenzálni. 2011 és 2013 között ráadásul statisztikailag szignifikáns mértékben emelkedett a szegénység a gyerekek körében. A kétmillió gyerekből 700 ezer szegény, az alsó 20 százalék olyan szegénységben él, amely mindenféle minimum fele alatt van. A 6 éven aluliak helyzete a legrosszabb.

Hasad az ország, és akinek rossz, annak egyre rosszabb lesz, a Tárki adatai szerint az alsó és a felső jövedelmi tized között 2012-ben 9-szeres volt a különbség – mutatott rá Ferge Zuzsa. A Tárki vezérigazgatója, Tóth István György elmondta: a szegénység és a foglalkoztatottság összefüggéseit elemezve 28 európai országában arra a következtetésre jutottak, hogy ha 10 százalékponttal nő vagy csökken a foglalkoztatottság, 2-3 százalékponttal nő vagy csökken a szegénység. A foglalkoztatottság tehát fontos, de nem egyedüli meghatározója a szegénységnek, így sem azoknak nincs igazuk, akik szerint a teljes foglalkoztatottság a megoldás a szegénységre, ahogyan azoknak sem, akik szerint az alapvető szükségletek biztosításához minimumbért kell garantálni mindenkinek.

A foglalkoztatásnál jelenleg mindenképpen jóval nagyobb szerepet játszanak a szegénység csökkentésében a szociális juttatások. Mint Kincses Áron, a KSH főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta: ezek nélkül 50 százalékos lenne a lakosság körében a jövedelmi szegénység, ami a 2013-as adatok szerint 14,6 százalék volt. A társadalmi juttatásoknak az Unión belül nálunk van a legnagyobb szegénységcsökkentő hatása, e nélkül 1,4 millióval több lenne a szegények száma.