A valorizációs szorzó 7,9 százalékos megugrásában vélhetően komoly szerepet játszott a és a bérminimum idei megemelése. Az énpénzem.hu portál emlékeztet: az értékek közlésére azért kell ennyit várni minden évben, mert a KSH februárban teszi közzé a nettó átlagkereset-növekedés adatait, és a szorzószámokat ezek alapján számítják ki. ( A megugró miatt lesz nyugdíjkorrekció az idén, de biztos, hogy nem tavasszal.)
A szorzók emelkedése miatt döntenek évről évre csúcsot a legmagasabb nyugdíjak, amióta eltörölték a járulékplafont. A csúcsnyugdíj 2014-ben 870 ezer forint volt, ez az összeg 2016-ban már a kétmillió forintot is elérhette. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint tavaly öten voltak, akik egymillió forintnál magasabb időskori ellátásban részesültek. Ehhez persze nem csupán kiugróan magas jövedelemre volt szükség, hanem arra is, hogy az érintettek jelentősen tovább dolgoztak a nyugdíjkorhatárnál.
300 ezer forint feletti nyugdíjat is közel negyedével többen kaptak tavaly, mint az előző évben, ők azonban így is csak az összes nyugdíjas 0,5 százalékát jelentik.
