Melyek az egyéves alapítványi működés legfontosabb tanulságai a Corvinus számára?
Az, hogy jó döntés volt elindítani az egyetem átalakítását. Olyan szintű megújulás kezdődött, amilyenre még nem láthattunk példát Magyarországon. Most lehetőségünk nyílik annyira megerősíteni az egyetem működésének alapjait, hogy a Corvinusból éveken belül Közép-Európa vezető gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme lehet. Az elmúlt másfél évben mélységében áttekintettük az intézmény működését, és jelentős változásokat hajtottunk végre. Hogy egyet említsek: megszüntettük a kari struktúrát, ezzel elindultunk az egységesebb, hatékonyabb működés és a magasabb oktatási színvonal irányába.
Mely területeken kellett jelentősen változtatni?
Új alapokra helyezzük az oktatást, a hallgató kerül a középpontba, az ő szemszögükből gondoljuk újra az oktatási tevékenységet és a hallgatót kiszolgáló egyéb folyamatokat egyaránt. Rengeteg piaci szereplővel egyeztettünk, és kikértük korábbi diákjaink véleményét is, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, milyen elvárásaik vannak a munkaadóknak a frissen végzett hallgatókkal szemben. A gyakorlatorientált képzés irányába indulunk el, és minden szakon meghatározzuk a fő kompetenciákat, amelyekkel a hallgatónak rendelkeznie kell, ha sikeres akar lenni a munkaerőpiacon. A Corvinusra eddig is a legjobb képességű diákok jelentkeztek, de mostantól még jobb helyzetbe kerülnek, hiszen annak megfelelően fogjuk fejleszteni a készségeiket és a képességeiket, hogy később a maximumot tudják kihozni magukból a munka világában.
Hogyan fogadták a hallgatók a modellváltást?
A szervezeti átalakulások mindenhol belső vitákkal, feszültségekkel járnak, ez természetes folyamat. Időben elindult a párbeszéd, az oktatókat és a hallgatókat egyaránt bevontuk a megújulásba. Most is fontosnak tartjuk, hogy vezetői fórumokon, projektbemutatókon beszámoljunk róla, milyen irányba tartunk: a járványhelyzet alatt online tájékoztatókat szerveztünk, ezekbe bárki bekapcsolódhatott.
Jeleztek-e olyan problémákat a hallgatók, amelyek még megoldásra várnak?
Konkrétan az oktatást érintő véleményeken túl számos észrevételt kaptunk a hallgatói élménnyel kapcsolatban is. Égető volt a digitalizáció hiánya, ezért ezzel a területtel kezdtünk. Idén több digitális platformot bevezettünk, ma már online lehet időpontot foglalni a hallgatói irodába, és számos kérvény, dokumentum igénylése, benyújtása is történhet digitális úton. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy pár hónap alatt befejeztük a MyCorvinus mobilapplikáció fejlesztését, amelyben a többi között folyamatosan láthatják a hallgatók az órarendjüket a teremkiosztással együtt, a tanulmányi átlagukat, a kreditjeiket. Nagyon sok hallgató véleményét kikértük, és kiderült, hogy hiányolják a közösségi tereket, ezért ezek fejlesztését is elkezdtük. Létrehoztunk egy nyitott terű hallgatói irodát, amely találkozási pont, közösségi tér is egyben.
Hogyan alakult az új struktúrában az intézmény büdzséje? Mekkora forrásból gazdálkodnak most?
Tavaly 17 milliárd forint volt a költségvetésünk, 2020-ban pedig már 5 milliárddal több, 22 milliárd. A megemelt összeget elsősorban a bérrendezésre és a fejlesztésekre fordítottuk. Az elérhető éves összjövedelem két fő elemből, differenciált alapbérből és a teljesítményhez kötött bónuszból áll. Az új bérszerkezettel párhuzamosan differenciált, átlagosan 25 százalékos összjövedelem-emelkedésben részesültek a Corvinus alkalmazottai, az akadémiai területen az alkalmazottak 40 százalékának 30 százalék felett növekedett az összjövedelme. A jövő évi költségvetés tervezése még folyamatban van, ezért konkrét összeget egyelőre nem tudok mondani, de a fókuszterületek nem változnak: a hangsúly a bér- és infrastrukturális fejlesztéseken, valamint az oktató-kutató munka eredményességét támogató kezdeményezéseken lesz. Elkezdtünk egyeztetni a szakszervezettel a jövő évi jövedelemfejlesztésről, ennek már pozitív eredménye is van, hiszen 2021-től jelentős mértékben emeljük a cafeteria összegét, az eddigi keretösszeg többszörösére, 590 ezer forintra.
Ez a költségvetés mennyiben más, mint a korábbi működési modellben?
Ebben az évben kezdték meg tanulmányaikat az első Corvinus-ösztöndíjas helyeken tanuló hallgatók. A még állami ösztöndíjas helyeken tanulók diplomaszerzésével folyamatosan fut ki az állami finanszírozás a rendszerből. Ezzel párhuzamosan növelni szeretnénk az önköltséges képzési helyeken tanulók számát, különösen a nemzetközi hallgatók arányát. Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvin Alapítványtól származó támogatás a tervek szerint a költségek harmadát, negyedét fogja fedezni, a fennmaradó bevételeket pedig a piacról tervezzük megszerezni. Az elkövetkező években szeretnénk jelentősen növelni a vállalati-intézményi együttműködésekből és a külső kutatási forrásokból származó bevételeinket. Az alumnirendszerünk felépítésében is potenciált látunk, hiszen az alma mater és a jövő tehetséges szakembereinek támogatására jól működő modelleket láthatunk Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok számos egyetemén. Terveink szerint a Corvinus költségvetése 2030-ra körülbelül 30 milliárd forintos lesz. Ez az a szint, amellyel az egyetem be tud szállni az európai versenybe, mind az oktatói bérekben, mind a hallgatókat kiszolgáló infrastruktúrában.
Hány hallgatója van most a Corvinusnak, és hány oktató vesz részt a tanításban?
Budapesti és székesfehérvári campusunkon mintegy 12 ezer hallgató tanul, köztük közel kétezren külföldi diákok. Oktatói-kutatói állományunk teljes munkaidőben számolva 500 fő, őket egészítik ki azok az óraadó tanárok, akik a mindennapi piaci gyakorlat mellett vesznek részt az oktatásban. Stratégiai cél, hogy a legkiválóbb diákok tanuljanak nálunk, és ebben nem ismerünk kompromisszumot. A 2020 szeptemberében indult nappali alapszakos képzésre felvett hallgatók 85 százaléka nyerte el a Corvinus-ösztöndíjat, a nappali mesterszakos képzésen pedig még magasabb, 95 százalékos volt ez az arány. Eszerint a hallgatóink döntő többsége továbbra is térítésmentesen tanulhat a Corvinuson.
A kutatási programok területén forrásbevonást terveznek. Mekkora összegről van szó?
Stratégiai cél, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Közép-Európa legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy az egyetem nemzetközileg jegyzett kutatási eredményeket legyen képes produkálni, és hogy világszínvonalú oktatók és kutatók dolgozzanak a Corvinuson. Épp ezért volt szükség egy kiszámítható, tervezhető és vonzó akadémiai életpályamodell kidolgozására, amelyet éppen most vezetünk be. Ennek lényege, hogy háromévente minden corvinusos oktató-kutató az intézetvezetőjével közösen felülvizsgálhatja, hogy inkább oktatásra vagy inkább kutatásra szeretne-e fókuszálni. Az akadémiai életpályamodell része lesz a kutatáshangsúlyos irány, amely csökkentett óraterheléssel jár, így szabadul fel idő arra, hogy a kollégák jelentős kutatási projekteket indítsanak el. Transzparens és egyértelmű publikációs elvárásokat fogalmaztunk meg mindenkinek, az egyetem pedig számos különböző módon támogatja a kollégák kutatási tevékenységét. Segítjük őket a külföldi konferenciákon való részvételben, növelni fogjuk a kutatástámogatási alapot, lehetőséget biztosítunk arra, hogy folyamatos legyen a találkozás a nemzetközi tudományos élvonallal.
Idén több nemzetközi felsőoktatási rangsorban is kimagaslóan szerepeltek. Ez már a modellváltás erdménye?
Az előkelő helyezéseink azt igazolják vissza, hogy a Corvinuson nagyon magas színvonalú szakmai munka zajlik, ami a hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedését nagyban segíti. A Financial Times felmérése szerint a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakán végzett hallgatók fizetése három évvel a diplomázást követően átlagosan bruttó 600 ezer forint. A rangsor arra is kitér, hogy a Corvinus mesterszakán végzettek 96 százaléka három hónapon belül elhelyezkedik a munkaerőpiacon. Ezek nagyon komoly eredmények, amelyeken a modellváltás adta lehetőségekkel tovább szeretnénk javítani.
A jövőben melyek lesznek a kulcsterületek?
Szeretnénk minél inkább nemzetközivé tenni a Corvinust, hogy tíz éven belül ott legyünk Európa elitjében. Ehhez neves külföldi oktatókat szeretnénk megnyerni, de célunk az is, hogy növeljük a külföldi hallgatóink számát a kelet-közép-európai régióból. Oktatóinknak biztosítani szeretnénk a lehetőséget, hogy egy-két félévet neves külföldi egyetemeken töltsenek. Hallgatóinknak pedig olyan képzéseket szeretnénk nyújtani, amelyekkel a nemzetközi munkaerőpiacon is megállják a helyüket. Oktatási programjaink átstrukturálása egy másik fontos stratégiai területünk, mert amellett, hogy új szakokat indítunk, a meglévő képzéseinket is megújítjuk, hogy minél inkább a megfelelő kompetenciákat sajátítsák el a hallgatók az egyetemi éveik alatt. Ezek a kompetenciák szakonként eltérnek, de általánosan mondhatjuk, hogy szeretnénk, ha fejlődnének döntéshelyzetekben, képesek lennének együttműködni és csapatban dolgozni, illetve megfelelően tudnák prezentálni az elért eredményeiket. Talán a legfontosabb képességnek a kritikus gondolkodást tartjuk, erre feltétlenül szüksége lesz mindenkinek ahhoz, hogy megállja a helyét a munkaerőpiacon.
