Nicolas Sarkozy a törvényben megengedettnél kétszer többet, összesen 42,8 millió eurót költött a 2012-es elnökválasztási kampánya során, és ezt PR-cég bevonásával megpróbálta a hatóságok elől eltitkolni
– állapította meg a párizsi bíróság kedden. A vád egy év, fél évre felfüggesztett börtönbüntetést kért a korábbi francia államfő ellen. A hatályos törvények szerint
legfeljebb egyévnyi börtönt és 3750 euró pénzbírságot kaphatna. A bíró ezt, a legszigorúbb kiszabható ítéletet hozta meg, annyi könnyítéssel, hogy Sarkozyt egyévnyi házi őrizetre ítélte.
Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
Sarkozy a tárgyalások során végig tagadta bűnösségét, és azzal védekezett, hogy nem vett részt az újraválasztásért indított, sikertelen kampány logisztikájában, így nem is tudhatott arról, hogy pártja, az azóta feloszlott Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) a törvényben megengedett 22,5 millió eurónak csaknem a dupláját költötte el a választásokra készülve.
Az ellene felhozott vádakat könyvelési részletkérdéseknek nevezte, és ezekre reagálva azt mondta, az egy tündérmese, hogy az elnöksége alatt felelőtlenül bánt volna a közpénzekkel.
A nyomozás során nem nyert bizonyítást, hogy Sarkozynek közvetlen ráhatása lett volna arra, hogy pártja mennyi pénzt és hogyan költ el a Franciaországban addig példátlanul nagyszabású, amerikai mintára szervezett kampányban. Az extra költéseket egy amerikai PR-cég, a Bygmalion által kiállított hamis számlákkal próbálták elfedni.
Egy éven belül ez már a második elmarasztaló ítélet a most 66 éves exállamfő ellen, aki első, 2007–12 közötti elnöki ciklusát követően, 2012-ben vereséget szenvedett François Hollande szocialista jelölttel szemben, és ám azóta is befolyásos és népszerű tagja az UMP utódpártjának, a francia Republikánus Pártnak. Márciusban bűnösnek találták egy ellene indult korrupciós perben, amelyben háromévnyi börtönre ítélték, két évre felfüggesztve, egyelőre nem jogerősen. Az elnök fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, a végső döntésre még éveket várhat.
A bíróság tavasszal kimondta:
Sarkozy elnöki befolyásával visszaélve próbált információkat szerezni egy nyomozásról, amelyben ő is érintett volt. A nyomozók akkor azt próbálták kideríteni, Sarkozy kampánya részesült-e a L’Oreal örökösnője, Liliane Bettencourt által kifizetett kenőpénzekből.
Ezt soha nem bizonyították; arra azonban elegendő bizonyítékot találtak, hogy elítéljék Sarkozyt, mert megpróbálta korrumpálni az ügyben eljáró bírót.
A volt elnök fellebbezett a márciusi ítélet ellen, és várhatóan a mostani ítélet ellen is benyújtja a fellebbezést, de megfigyelők szerint így sem elképzelhetetlen, hogy végül mégis nyomkövetőt tesznek a bokájára.
Ő a második államfője Franciaországnak a világháború óta, akit korrupció miatt elítéltek (a szintén konzervatív Jacques Chirac párizsi polgármesterként keveredett korrupcióba, amiért felfüggesztett börtönt kapott; Chirac az UMP elődpártjának, az Unió az Elnöki Többségért nevű formációnak volt az elnöke, és 1995–2007 között államfője Franciaországnak).
Nicolas Sarkozy egy harmadik, vele szemben indított perben is ítéletre vár. Azzal vádolják, hogy 50 millió eurót kapott tiltott támogatás formájában Moammer Kadhafi akkor líbiai elnöktől. Az elsőfokú ítéletet ebben az ügyben is kihirdethetik még az idén.
