Elzárhatja a gázt Finnország felé is Moszkva

Csütörtökön Finnország a NATO-csatlakozási kérelem késlekedés nélküli beadásáról beszélt, amit utána a svéd csatlakozás is követhet – írja a Reuters. A két északi ország döntése, hogy felhagynak a hidegháború idejéből származó semlegességükkel, az Ukrajnával szembeni orosz támadás közvetlen eredménye, jelezve, hogy a NATO-bővítést ellenző Vlagyimir Putyin  támadással pont saját céljainak tett keresztbe.

Moszkva szerint mindez közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra nézve és az ukrán háborút megelőző időszak retorikájára emlékeztető módon katonai-technikai válaszlépéseket helyezett kilátásba.

A részéről a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy üdvözölnék Finnországot az észak-atlanti szövetségben és gyors és sima csatlakozási folyamatot is ígért. 

A finn csatlakozás esetében a NATO és Oroszország közötti határ mintegy 1300 kilométerrel nőne, és alig pár órára Szentpétervártól állomásoznának a szövetség katonái.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a lépés semmiképp sem teszi az európai kontinenst stabilabbá és biztonságosabbá, sőt az válaszcsapásokat is vonna maga után Moszkva részéről. Korábban orosz tisztviselők arról beszéltek, hogy ezek között lehet például atomfegyverek telepítése a Balti-tengeren. 

Finn politikusok szerint az is lehetséges, hogy Moszkva már pénteken elzárja a Finnország felé áramló gáz útját, 

azonban a múlt héten a finn kormány arról beszélt, hogy erre az ország felkészült.

Ugyanakkor a finn elnök, Sauli Niinisto kérdésre válaszolva a tükörbenézést javasolta az oroszoknak, amennyiben kíváncsiak a finn csatlakozási kérelem okaira. Diplomaták szerint mind a két északi ország gyorsan megkaphatja a NATO áldását a csatlakozásra, és már az egy éves ratifikációs időszakban érkezhetnek a szövetség csapatai a védelmükre.

Putyin ugyanakkor a NATO bővítés – a műveletek kezdetén meglehetősen távoli – lehetőségét nevezte meg az ukrajnai háború egyik fő okának. Azonban kérdéses, hogy miközben a hadijelentések szerint az ukrán csapatok Harkiv környékén is eredményesen nyomulnak előre, képes lesz-e Oroszország egy újabb fronton is háborút kezdeményezni. Finnország egyébként hosszú ideje számos tapasztalattal gazdagodott az orosz haderővel szemben, így például 1809-1917 között az orosz birodalom uralma alatt állt.

A mostani NATO-tagság iránti törekvés azt szeretné megakadályozni, hogy ismét orosz uralom alá kerüljön az ország.